Spoiler
Fiatal feleség várja haza a férjét. A férfi politikai elítélt, a nő élete emiatt egyre nehezebb. Lelkiismeretesen gondozza az anyósát, és próbálja fenntartani a normalitás látszatát. Elhiteti az idős, ágyhoz kötött asszonnyal, hogy a fia Amerikában forgat, és hamarosan hazaérkezik. A két nő között sajátos kötelék szövődik, egymásban táplálják a reményt. A férfi váratlanul amnesztiával szabadul, és elindul haza. A magyar filmtörténet egyik legszebb alkotásában a szereplők intim világa a történelem viharaival dacol.

A young wife awaits the return of her husband. The man is a political prisoner and the woman’s life is increasingly difficult because of that. She conscientiously cares for her mother-in-law and attempts to keep up appearances. She persuades the bed-bound, elderly lady that her son is in America shooting a film and will return home shortly. The two women are tied by unusual bonds and each feeds the other’s hopes. The man is unexpectedly released in an amnesty and sets off for home. In one of the finest works in Hungarian film, the intimate world of the characters defies the storms of history.

Díjak és jelölések

Cannes-i fesztivál 1971
Zsűri Nagydíja: Makk Károly
Cannes-i fesztivál 1971
Különdíj: Darvas Iván
Cannes-i fesztivál 1971
Arany Pálma jelölés: Makk Károly

Spoiler
Budapest, 1956. november 4. Köves István és Bodor László az éjszaka leple alatt, a
romos utcán elássák fegyvereiket. Köves vöröskeresztes teherautón elhagyja az
országot. Felesége egyedül marad két fiával, Gáborral és Dinivel. A hatvanas évek
elején megjelenik náluk a börtönből akkor szabadult Bodor. Ő lesz a család új feje.
Gábor az orvosi egyetemre készül, bár tudja, hogy apja miatt nem sok reménye van a
felvételre. Dini gimnazista. Szukics Magdába szerelmes, és a negyedikes Pierre-t
bámulja. Az iskolabálokon rock and roll szól, Elvist bálványozzák és utánozzák.
Dinit egyre mélyebb válságba sodorják bontakozó érzelmei, nevelőapja megalkuvó
intelmei és a felnőtt világ sok más ellentmondása. Miután egy botrány miatt
Pierre-t kizárják a gimnáziumból, egy lopott autón Dini és Magda is elindul vele
Nyugatra.

Spoiler
Szerencsés Dániel és a barátja, Gyuri 1956-ban úgy döntenek, hogy elhagyják az országot. El is jutnak a nyugati határig, ahol a megbeszélés szerint egy szállodában kell megvárniuk a teherautót, amely átviszi őket Ausztriába. A menekülőkkel telezsúfolt szállóban még utoljára feltehetik maguknak a kérdést: menni vagy maradni?

Díjak és jelölések:

Cannes-i fesztivál (1983) - FIPRESCI-díj: Sándor Pál
Magyar Játékfilmszemle (1983) - Fődíj: Sándor Pál

Spoiler
Gárdos Péter frenetikus, kreatív filmje úgy mutatja be az 1956-os forradalmat, hogy közben szinte végig négy fal közé helyezi cselekményét. A minimalista módszerrel óriási hatást ér el: hiszen a család magánéletén keresztül nyilvánvalóvá válik a néző számára, milyen módokon alakították át a magyar társadalmat a forradalom eseményei. Mindezt pedig a létező legjobb tálalásban, Garas Dezső, Törőcsik Mari, Hernádi Judit, Eperjes Károly és Rudolf Péter színészi játékán keresztül mutatja be Gárdos a nézőnek.
1956 októberében egy reggel egyetlen gyerek sem ment iskolába. Apa, anya és nagyi Tomival és
Annamarival bezárkózik a négy fal közé. Apa elmegy, de visszatér, miután megpofozott valakit.
A nagyi is megjön két átlőtt kenyérrel. A két gyerek élete szokatlanul izgalmassá válik: nincs
iskola, a felnőttek megzavarodtak.

Spoiler
1945. Teleki tér. Monori, a piac királya újrakezdi tevékenységét. Életelve: akinek aranya van, annak mindene van. Neki van. Lánya hazatér Bécsből és fiút szül. Monori két marék ékszer árán megszabadul a vejétől, az unokát ő neveli. 1950. A piac vegetál. Monori szotyolát árul és kivár. Egy rúd arannyal megmenti diftériás unokája életét. 1956. Monori szeretné külföldre juttatni lánya családját. Az aranyrudakat hátizsákba rakja. Az utcákon fegyveres harc, tankok. Monori rosszul lesz. Eljutnak a kórházba, ahol unokája kezébe nyom egy aranyrudat: szerezzen orvost.
Bereményi Géza önéletrajzi ihletésű filmjében a pénz minden korban mindig mindent meghatározó hatalma bicsaklik ki egy olyan forradalom során, amely tényleg hitelesen szólt olyan magasztos elvekről, mint a szabadság. Nemzetünk legjobbja és legrosszabbja ütközik össze a Teleki téri családregényben, amelyben Eperjes Károly pályája talán legjobb alakítását nyújtja. A nagy fináléban pedig Bereményi ügyesen sző össze archív felvételeket a filmhez forgatott anyagokkal, igazán kísérteties hatást érve el.

Díjak és jelölések:

Európai Filmdíj (1989) - Legjobb rendező: Bereményi Géza
Európai Filmdíj (1989) - Legjobb film jelölés
Európai Filmdíj (1989) - Legjobb férfi alakítás jelölés: Eperjes Károly
Európai Filmdíj (1989) - Legjobb operatőr jelölés: Kardos Sándor
Európai Filmdíj (1989) - Legjobb zeneszerző jelölés: Darvas Ferenc
Európai Filmdíj (1989) - Legjobb forgatókönyv jelölés: Bereményi Géza

Spoiler
Mészáros Márta később csúfosan sikertelenül próbált filmhőst faragni Nagy Imréből, ám akkori kudarca nem kisebbíti Napló-trilógiája érdemeit, sem azt az érzékeny, mégis élénk képet, amelyet a Napló apámnak, anyámnak-ban festett 1956 hagyatékáról. A film főszereplője, Juli Moszkvából tér vissza a forradalom idejére, és vőlegényével, Jánossal együtt elsodorják a felkelés, majd később a kádári megtorlás eseményei. Ez volt az egyik legelső film, amely a rendszerváltás után készült, így Mészáros már sokkal kendőzetlenebbül és szabadabban nyúlhatott a témához, mint pályatársai addig.

Spoiler
Picit kommersz, picit hálivúdi, picit túlságosan is romantikus, ám a Szabadság, szerelem mégis alkalmas volt arra, hogy úgy hozza testközelbe ‘56 októberének eseményeit, amilyen technikai színvonalon addig egyetlen másik filmnek sem sikerült. A vízilabdás sztoriszál ráadásul közismertté tette egy olyan felemelő aspektusát a forradalomnak, amellyel addig talán nem is voltunk tisztában. Az utcán lehet, hogy a szovjetek győztek, de legalább a medencében megmutattuk nekik.

Spoiler
Vágvölgyi B. András újságíró-életművész 2010-ben készítette el rendhagyó ‘56-os filmjét, amelyet a gonzó és a beatkorszak éppúgy inspirált, mint a forradalmi hangulat. A film hőse, Kreuzer Béla (Nagy Zsolt) csak csajozni meg ügyeskedni szeretne minél hatékonyabban, az események furcsa fordulatainak hála mégis vállmélységig merül el a forradalom világában. Nem szokványos, de annál érdekesebb és izgalmasabb filmről van szó, ami több mint ötven év távlatából ad színes-szagos, átérezhető képet a korszakról.

Spoiler
Egy nem túl ismert, de valós túszdrámát dolgozott fel tévéfilmként Köbli Norbert, az NFI nagyprodukcióinak kedvelt munkatársa-forgatókönyvírója. Itt kisebb volumenű alkotásról volt szó, de még így is szinte egymaga lehelt újra életet a magyar tévéfilm műfajába A berni követ. Koroknai Mihály berni nagykövetet (Kulka János) arra próbálja kényszeríteni 1958 augusztusában két emigrációban élő túszejtője (Szabó Kimmel Tamás és Kádas József), hogy adja át nekik a követségi üzenetek titkosításához használt kódkönyvet, amelyet be akarnak olvasni a Szabad Európa Rádióban. A film legnagyobb erénye, hogy egy jól kürülhatárolható, thrilleres alzsáner műfajain belül képes hozzátenni ‘56 örökségéhez.