![]() |
|
Mit ünneplünk Március 15-én? - Nyomtatható verzió +- HHW.hu (https://hhwforum.hu) +-- Fórum: Off Topic (https://hhwforum.hu/forumdisplay.php?fid=92) +--- Fórum: Dumaláda (https://hhwforum.hu/forumdisplay.php?fid=94) +--- Téma: Mit ünneplünk Március 15-én? (/showthread.php?tid=41628) |
RE: Mit ünneplünk Március 15-én? - Orpheus - 2023-03-15 [HEADING=2]Március 15. - Mit ünneplünk március 15-én? [/HEADING] ![]() Március 15-e a 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. [HEADING=3][/HEADING] Március 15. az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, és egyben a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja is. A rendszerváltás évétől kezdődően munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. Március 15. a magyar sajtó napja is annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit. A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja 1848. március 5-én indította el aláírásgyűjtő mozgalmát a pozsonyi diétán, mégpedig Kossuth Lajos két nappal korábban beterjesztett felirati javaslatának támogatására. Ez a javaslat többek között a közteherviselést, politikai jogegyenlőséget, népképviseletet és független kormányt követelt. Időpontul március 19-ét választották, mert ekkor tartották a József-napi vásárt, amelyet francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. A terv szerint ekkor akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő tizenkét pontot is, amelyet Irinyi József öntött formába. Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az előző napi bécsi forradalom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak cselekvésre szánták el magukat. A Tizenkét pont Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett tizenkét pont bevezetését, és politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmazott meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két pontot összevontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt. Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot. Ez utóbbi így szólt: Idézet:„Mit kíván a magyar nemzet!”Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a röplapokat, a szabad sajtó első példányait. A Tizenkét pont szövegén később kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot így egészítették ki: „Unió Erdéllyel.” Délutáni események A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta annak tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Táncsics kiszabadul Az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők: Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét. Ugyanekkor Pozsonyban… Az utolsó rendi országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását is. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott V. Ferdinánd királyhoz. A pesti események után a bécsi udvar és V. Ferdinánd jobbnak látta nem visszautasítani a feliratot, ezenfelül miniszterelnöknek nevezték ki gróf Batthyány Lajost, aki március 23-án megalakította az első felelős kormányt. A pesti forradalomnak is köszönhető az áprilisi törvények megszületése (április 11.), amellyel megszűnt egy elavult, rendiségen alapuló politikai rendszer, az ország pedig lehetőséget kapott a polgári fejlődésre és a gazdasági megerősödésre. Március 15. 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta pedig hivatalos nemzeti ünnep. RE: Mit ünneplünk Március 15-én? - lacylla - 2023-03-17 Egy rövidebb összefoglaló: Kód: https://soundcloud.com/lacylla/galk-b-m-rcius-15 |