A világ tetején - A Tibeti-fennsik (Roof of the World) 2015 HDTV x264 Hun mkv (6)




szí­nes, szinkronizált, kí­nai, dokumentumfilm sorozat, 46 perc




producer: Hu Xiaolu
executive producer: Du Xing, Hu Mage
rendező: Zeng Hairuo, Qi Hui



narrátor: Háda János



A Tibeti-fennsí­k a világ legmagasabban fekvő felföldje, amelynek java része Kí­na területén fekszik. A térség középső területein az évi átlaghőmérséklet fagypont alatt marad. A Tibeti-fennsí­kot a "Világ tetejeként" is emlegetik. A szintén fagyos Északi- és Déli-sarkvidékkel ellentétben a fennsí­kon változatos emberi tevékenység folyik, és több népcsoport tagjainak ad otthont. A peremén emelkedő Mount Everest és egyes völgyek, illetve a kanyonok alja között a magasságbeli különbség közel 8000 méter, ezért az állatvilág is igen változatos.


















General: A vilag tetejen-A Tibeti-fennsik-1-Emberek es allatok 720.mkv
Format: Matroska at 2 897 kb/s
Length: 952 MiB for 45 perc 58 mp 46emp
Kódoló könyvtár: x264 core 142
Video #0: AVC
Aspect: 1280 x 720 (1.778) at 25.000 fps
Audio #0: AAC
Infos: 2 csatorna, 44,1 kHz
Language: hu








1. rész: Emberek és állatok
A Tibeti-fennsí­k a világ legmagasabban fekvő felföldje, amelynek java része Kí­na területén fekszik. A több mint 4000 méteres átlagos magasságú fennsí­kon ered ízsia nagy folyóinak a legtöbbje. A térség középső területein az évi átlaghőmérséklet fagypont alatt marad. A Tibeti-fennsí­kot a "Világ tetejeként" is emlegetik. A szintén fagyos Északi- és Déli-sarkvidékkel ellentétben a fennsí­kon változatos emberi tevékenység folyik, és több népcsoport tagjainak ad otthont. A peremén emelkedő Mount Everest és egyes völgyek, illetve a kanyonok alja között a magasságbeli különbség közel 8000 méter, ezért az állatvilág is igen változatos.




2. rész: A szí­vbe zárt föld
A Föld felszí­nétől felfelé haladva a hőmérséklet 150 méterenként 1 Celsius-fokot csökken. így aztán a vele azonos szélességi körön fekvő más területekhez képest a 4000 méternél is nagyobb átlagos magasságú Tibeti-fennsí­k jóval hidegebb vidék. A nagy magasság miatt ugyanakkor több itt a napsütés, ami ellensúlyozza a hőenergia hiányát, í­gy sokféle növény képes megélni a fennsí­kon. Lhasza utcáin télen is nagy a forgalom. A fennsí­kon elterülő városban az évi 3000-et is meghaladja a napsütéses órák száma, ezért "A Napfény Városaként" is emlegetik.




3. rész: A fennsí­k dalai
A Világ Teteje jóval szí­nesebb hely, mint akár az Északi-, akár a Déli-sarkvidék. Végtelen hegységek, fenséges, hófödte csúcsok hegyek és csendes tavak dí­szí­tik e gyönyörű fennsí­kot. A hegyek között pedig hatalmas, füves puszták húzódnak. Az itt élők a dalaikban nagyon sokszor kifejezésre juttatták már a szí­npompás szülőföldjük iránti szeretetüket. A pásztorok számára az évente megrendezett lóverseny-fesztivál a legfontosabb ünnepi esemény. Már napokkal előbb érkezni kezdenek az emberek a legkülönbözőbb vidékekről, hogy felverjék sátraikat.




4. rész: Az éltető ví­z
Az emberi civilizációk szinte mindig folyók mentén alakultak ki. ízsia főbb folyóinak több mint a fele a Tibeti-fennsí­kon ered. A hófödte hegyekből és a gleccserekből származó ví­z több mint egymilliárd embert éltetnek. A fennsí­kon rengeteg tó és varázslatos hévforrás is van. A tápláló ví­znek köszönhetően az élet ereje csak még nagyobb lett itt. A Kí­na és India határán lévő Pulan megyében egy csoport fáradt indiai érkezik Kí­nába a Csiangla-hágón át. A Gangesz sí­kságáról érkeztek erre a közel 5000 méter magasan lévő fennsí­kra egy olyan céllal, amelyre egész eddigi életükben készültek. Izgatottan haladnak tovább.




5. rész: A hegyek gyermekei
A Tibeti-fennsí­kot a földkéreg megemelkedése hozta létre; a leghevesebb mozgásokból születtek a fennsí­kot övező hatalmas hegységek. így jött létre a világ teteje és annak sok helyen lépcsőzetes jellegű tájai. A hófödte hegyek itt pusztákkal, erdőkkel és völgyekkel váltakoznak, ami sokféle emberi tevékenységet tesz lehetővé. Az itt élők szemében a hegyek nem csupán az istenek lakhelyei, hanem a sajátjaik is. E csúcsok legmagasabbika a Csomolungma, amelynek neve tibeti nyelven harmadik istennőt jelent. A 8844 méter magas hegyet több mint 40 olyan csúcs veszi körül, amelyek magassága nagyobb 7000 méternél. A Csomolungma bolygónk legmagasabb pontja az örök hó és jég birodalma.




6. rész: így készült a sorozat
A világ tetején való filmezéshez nem csak bátorság és szenvedély kell. Amint megérkezett ide a stáb, maga is a Tibeti-fennsí­k részévé vált. Tagjai igyekeztek megérteni, milyen lehet itt mindennel és mindenkivel együtt élni. Sorozatunk az ember és a természet illetve a környezet kapcsolatát mutatja be. Az egy éven át tartó forgatás során a természetnek újra meg újra sikerült meglepnie a filmes csapatot.