Magyarország története - 2009 S01 Complete DVBRip x264 AC3 Hun





szí­nes, magyar dokumentumfilm sorozat 1147 perc


Készí­tették:


RENDEZí•:
M. Nagy Richárd
Varga Zs. Csaba


FORGATí“KÖNYVíRí“:
Nagy György


OPERATí•R:
Reich László
íngyán András
Szobrász András
Nemescsói Tamás
Kilián Attila


SZERKESZTí•:
Véber Franciska


Szereplők:


Mí›SORVEZETí•: Nagy György


TARTALOM:


A nagyí­vű sorozat 46 részben dogozza fel Magyarország történetét. A Magyar Televí­zió izgalmas szellemi
kalandot kí­nál, nem iskolás í­zű ismereteket. Történész szakértőik és Nagy György műsorvezető segí­tségével
felfedezővé akarják tenni a Nézőt, hogy ő maga csodálkozzon rá azokra a tényekre, amelyeket esetleg már
korábban is ismert, de valahogy nem is gondolt rájuk tudatosan.


Epizódok:


1. íšton a haza felé
2. Honfoglalás
3. íllamalapí­tás
4. Szent István királysága
5. A magyar szentek évszázada
6. I. Lászlótól III. Béláig: a két lovagkirály
7. Az Aranybullától a tatárdúlásig
8. Az írpád-kor utolsó évtizedei
9. Anjou Károly, aki nem Róbert ?
10. Nagy Lajos birodalma
11. Legendák és igaz történetek a XV. század elején
12. Zsigmond, magyar király és német-római császár
13. A három Hunyadi
14. Mathias Rex
15. A Jagelló-kor
16. A középkor vége
17. Az ország három részre szakadása
18. Élet a török félhold árnyékában
19. Romlás és kiútkeresés
20. A török kor vége
21. A Rákóczi-szabadságharc kitörése
22. í“nodtól a nagymajtényi sí­kig
23. Vitam et sanguinem!
24. Reform és abszolutizmus
25. Széchényi és Szeéchenyi
26. A nemzeti ébredéstől a forradalomig
27. Forradalom és honvédelem
28. A szabadságharc
29. Megtorlás és ellenállás
30. íšt a kiegyezéshez
31. Kiegyezés és fellendülés
32. A századforduló "boldog békeévei"
33. Az első világháború
34. A háború vége és a forradalmak
35. Konszolidáció és Trianon
36. A Horthy-korszak
37. Magyarország a második világháborúban
38. Megszállás, felszabadulás, megszállás?
39. Magyarország "szovjetizálása"
40. A Rákosi-rendszer
41. 1956: a forradalom
42. 1956: a szabadságharc
43. A kádári konszolidáció
44. A "létező szocializmus" csődje
45. A harmadik magyar köztársaság
46. Társadalmi viták, vitázó


1. íšton a haza felé
Az első részben az í•shazától a Kárpátokig kí­sérjük a vándorló magyar népet. Utánajárunk annak, hogy mi
köze van Ungvár nevének a "Hungária" névhez; megtudhatjuk, hogy mire való az "istenfa" a jurtaépí­tés
közben; hogy miért nem szabad rálépni a küszöbre; hogy milyen madár a turul; mi köze a "nemzés"-nek a
"nemzet"-hez; és megnézzük, milyen látvány tárult a honfoglalók szeme elé a Vereckei hágóról?


2. Honfoglalás
Ezúttal is sok ismert legenda után nyomozunk: mi a valóságtartalma az "egy marék földért, egy kulacs ví­zért
és egy tépés fűért" vett országnak? Tényleg a "szerét ejteni" kifejezésből ered í“pusztaszer neve? Hol van az,
ami "az í“perencián is túl" van? Ettek-e őseink nyereg alatt puhí­tott húst? Milyen volt a honfoglalók instant
levese? Miért reszketett egész Európa a kalandozó magyarok í­jától? Mi az igazság Lehel és az ő kürtje körül?
Egyáltalán: hogyan, milyen épületekben éltek, milyen ruhákat viseltek a honfoglaló őseink? És az igaz, hogy
a magyarok hozták keletről, és ők terjesztették el széles körben Európa népei között a gombot?


3. íllamalapí­tás
Felkeressük István király - "Vajk" - születésének a helyszí­nét; Gizella királyné passaui sí­rját; az István és
Koppány közötti harc feltételezett helyszí­nét; és utánajárunk a koronázási ékszerek eredetének. Ezúttal is
érdekességeknek, titkoknak, legendáknak eredünk a nyomába: tudták azt, hogy a szóvégi "d" betű a
középkorban kicsinyí­tő képző volt, vagyis írpád neve árpácskát, Várad kicsi várat jelentett? És arról
hallottak, hogy a pannonhalmi alapí­tólevél szerint az apát egyik priviliégiuma az, hogy szandálban is
misézhet?


4. Szent István királysága
Vajon hogyan alakult ki az az ezer éves hagyomány, hogy a magyar királynéknak a koronázásukkor varrniuk
kellett néhány öltést a koronázási paláston? Hogy nézhetett ki az elpusztult fehérvári bazilika? Mi köze az
"eladó leány"-nak a "vevő-legény"-hez? Mennyit ért egy féldénár? Valóban ellopták István jobb kezét? Hány
helyen halhatott meg Imre herceg? Hogyan lett Vazul megvakí­ttatásában "bűnbak" a királyné? Hogyan
alakultak ki a mai cí­merünk alapjai?


5. A magyar szentek évszázada
Számunkra a 11. század Szent Istvánnal kezdődött, és az ő szentté avatását kezdeményező Szent Lászlóval
végződött; de ebben a században élt Szent Imre, Szent Gellért, - és talán kevesen tudják, hogy a
feltételezések szerint Skóciai Szent Margit, a skótok patrónája is írpád-házi szent volt. Megnézzük Margit
hol született, de utánajárunk a feldebrői templom titkának, és a hét napjai magyar elnevezésének is. Érdekes
történetű sí­rokat is meglátogatunk: Pulán Salamont, Feldebrőn Aba Sámuelt, Csanádon Gellértet, Tihanyban
I. Andrást temették el. És azt tudták, hogy Budapest területén előbb a nyugati, vagyis a mai budai oldalt
hí­vták úgy, hogy Pest?


6. I. Lászlótól III. Béláig: a két lovagkirály
Az írpád-kori templomok többsége ma is fellelhető az évszázadok során rá épült részletek alatt, csak le kell
hántani róla az évszázadok alatt ráépült épületelemeket. Öskü és Hidegség templomaiban jártunk;
Velemérben pedig találtunk egy Szent László-ábrázolást, amely hihetetlenül érdekes feltételezésekre ad okot.
Hallottak arról, hogy Kálmán király nem is törölte el a boszorkányüldözést? És hogy a későbbi magyar
királyok őse egy megvakí­tott herceg volt? Vajon hogyan követhette a trónon IV. Istvánt III. István? Miért
június 27-én van László-nap? Megértenénk-e a 12. századi magyar beszédet?


7. Az Aranybullától a tatárdúlásig
Különleges utakra indulunk a magyar királyok kí­séretében. Előbb Varasdra (ma: Varasdin) utazunk, ahol
Imre király egyetlen pálcával a kezében ment az ellene lázadó öccse katonái közé; aztán Spalatoban (Split)
II. András keresztes hadjáratra induló seregével megnézzük: milyen messze van Makó Jeruzsálemtől. A
katasztrofális muhi vereség után elkí­sérjük a menekülő IV. Bélát Trauba (Trogir). Végül Klissába (Klis)
látogatunk, hogy felkeressük azt a várat, ahol meghalt a király kicsi lánya, Margit; - és a várandós királyné
ott, a várban szülte meg kilencedik gyermekét, akit ugyancsak Margitnak kereszteltek. í• az, aki majd a
Nyulak szigetén tölti rövid életét: Szent Margit.


8. Az írpád-kor utolsó évtizedei
A prágai Szent Vitus-székesegyházban kézbe vesszük azt a kardot, amit IV. Béla lánya vitt magával, amikor
Prágába szökött, és amelyet Szent István kardjaként tartunk számon. Elmegyünk a morvamezei csata
helyszí­nére, ahol a hálátlan utókor által állí­tott emlékkő felirata már meg sem emlí­ti, hogy Európa egyik
uralkodó dinasztiája: a Habsburgok magyar segí­tséggel vetették meg az itteni csatában a dinasztia alapjait. A
romániai Cheresig várában IV. László megölése ügyében nyomozunk; és kézbe veszünk olyan becses
ereklyéket, mint Anonymus Gestája, vagy az í“magyar Mária-siralom.


9. Anjou Károly, aki nem Róbert ?
Kiderül, hogy az első Anjou királyunk közismert neve: "Károly Róbert" - egy tévedés következménye. Egy
izgalmas nyomozás eredményeként megtaláljuk a kilenc évszázada egy lomtalaní­tás során kidobott Anjou
királyi kárpit eredeti ábrázolását; megnézzük, hol verték az első magyar aranyforintot; részt veszünk a
közép-európai uralkodók első nagyszabású találkozóján Visegrádon; és azt is megtudjuk, milyen
fájdalomdí­jat kapott egy lovagi tornán az a vesztes lovag, akinek három fogát ütötte ki kopjájával - a király.


10. Nagy Lajos birodalma
I. Lajost mióta hí­vják Nagy Lajosnak? Valóban három tenger mosta a birodalma határait? Hogy működött a
14. századi radiátor? Miért Lengyelországban van az egyetlen magyar alapí­tású szerzetesrend, a pálosok
központja? Miért volt köszvényes a legtöbb uralkodó? Hogyan látták el ostrom idején a budai várat ví­zzel?
Milyen volt a korabeli férfidivat? Miért nincs befejezve a Képes Krónika? Hogyan került a magyar királynéi
korona Zadarba?


11. Legendák és igaz történetek a XV. század elején
Krakkóban megnézzük, hogyan őrizte meg a terméskő Nagy Lajos lánya, Hedvig - a lengyelek legkedvesebb
királynője - lábnyomát; a novigradi várban pedig nővére, Mária magyar királynő börtönét keressük fel.
Bemutatjuk Visegrádon Zsigmond palotájának ví­zöblí­téses (!) mellékhelyiségét és melegvizes fürdőszobai
bojlerét. Utánajárunk, mi igaz azzal a hí­rhedt erényövvel kapcsolatban és felkutatjuk azokat a kénes
csevice-forrásokat, amelyek a pokoljáró Tari Lőrinc emlékére bugyognak fel.


12. Zsigmond, magyar király és német-római császár
A 12. adás főszereplői: Luxemburgi Zsigmond király; Ozorai Pipo, a király mértékletes életvitelű lovagja;
Cillei Borbála, a kikapós királyné; Zsigmond heroldja - vagyis a "cí­merkirály"; és Vlad Tepes, aki Zsigmond
király Sárkány-rendjének köszönheti a mai ismert kétes hí­rű nevét: ő Drakula. De különleges tárgyakat is
bemutatunk: például azt az óriási láncot, amellyel a dunai hajóforgalmat lehetett megállí­tani; a budai várnak
a közlekedőedények elve alapján működő ví­zvezetékét; vagy azokat a középkori graffitivel ellátott, és a
várainkban-templomainkban itt-ott felfedezhető épí­tőköveket, amelyek segí­tségével az egykori
kőfaragómester a könyvelését vezette.


13. A három Hunyadi
Sorozatunknak a Hunyadi Jánosról, Lászlóról és Mátyásról szóló részében krimiszerűen izgalmas
történetekről mesélünk. Belopózunk a visegrádi fellegvárba Erzsébet királyné udvarhölgyével, és ellopjuk a
koronát! Egy másik alkalommal a nándorfehérvári várban tanúi leszünk, amint Hunyadi László a király
jelenlétében az embereivel megöli Cillei Ulrikot. De a várakon kí­vül más érdekes helyekre is elkalauzoljuk a
nézőt: megmutatjuk Mátyás király kolozsvári szülőházát, szó lesz arról, hogy mire is emlékeztet a déli
harangszó, hogy megválaszthatták-e Mátyást a Duna jegén - és hogy mit tud, aki ismeri a csí­ziót.


14. Mathias Rex
Megmutatjuk a kenyérmezei csata helyszí­nét és a reneszánsz stí­lus Alpokon inneni első megjelenését: Mátyás
csodálatos visegrádi palotáját. Szó lesz arról, hogy az első nyomtatott könyv csaknem minden országban a
Biblia volt, nálunk viszont - és ez igazán elgondolkodtató: a magyar nép története. De belelapozunk a
Corvinákba is; felkeressük Vitéz János esztergomi dolgozószobáját és Janus Pannonius pécsi sí­rját. És azt
tudták, hogy Mátyás egyik kedvelt közlekedési eszközének a neve a legtöbb európai nyelvben egy magyar
település: Kocs nevét őrzi? (pl. angol coach, német Kutsche, katalán cotxe, spanyol coche, stb.)


15. A Jagelló-kor
Felkeressük Corvin János sí­rját a horvátországi Lepoglavában - amely város ma is a cí­merében őrzi a
Hunyadiak hollóját. Elmeséljük Beatrix és II. Ulászló különleges, titkos házasságkötésének történetét, a
Fekete Sereg szomorú végét, és utánajárunk a "lacikonyha" szó eredetének. Szó lesz arról, hogy mi is az
"aranygyapjú", hogy miért hí­vták Székely Györgyöt Dózsának, és hogy a lengyel országgyűléseknek mi
közük van a Rákos mezejéhez...


16. A középkor vége
A mohácsi csatavesztés következményeiről mesélünk a sorozat 16. részében; - és arról, hogy mi minden
változott meg Magyarország politikai helyzetén kí­vül ezekben az években. Szó lesz arról, hogy hogyan
módosult az emberek időképe; bemutatjuk az első toronyórákat, az első térképeket, és az első jogtárat:
Werbőczy Tripartitumát. De a későgótika és a korai reneszánsz együttes megjelenésének is sok emlékét
bemutatjuk, olyan csodákat, mint a nyí­rbátori templom, a fantasztikus Bakócz-kápolna, vagy MS mester
festményei. Ha ezek valahol Itáliában lennének, csodájukra járna a világ...


17. Az ország három részre szakadása
A XVI. századnak a Mohács utáni történetében valódi hősökkel találkozhatunk: Kőszegről mindenkinek
beugrik Jurisics Miklós, Egerről Dobó István, Szigetvárról Zrí­nyi Miklós neve. De vajon mi az igazság
Török Bálinttal kapcsolatban? Hogy kerül a pozsonyi székesegyház tornyára a magyar Szent Korona? Milyen
durva levéllel "cukkolta" a tihanyi várkapitányt a koppányi aga? Mi köze van a tallérnak a dollárhoz? És mit
állí­t a komáromi kőszűz?


18. Élet a török félhold árnyékában
Igaz-e, hogy Kanizsai Orsolya - fiú volt? Károli vagy Károlyi Gáspár fordí­totta a magyar nyelvű Bibliát?
Valóban Magyarországról terjedt el Európában a jácint, a tulipán, az orgona és a vadgesztenye?
Táviratozhatott-e Rudolf császár? Ki volt Gül Baba? Hogyan működött a "repülőhí­d"? Mi is az a "fekete
leves"? Királlyá koronázták-e Bocskai Istvánt?


19. Romlás és kiútkeresés
Sötét, zivataros évszázad volt a XVII. Tragédiák és fényes diadalok helyszí­neire visszük el a nézőt: a Dráva
mentén íšj-Zrí­nyivár maradványait keressük, a kursaneci erdőben pedig Zrí­nyi Miklós halálával
kapcsolatban nyomozunk. Megfejtjük, hogy mi köze Bécs török alóli felmentésének a Mariahilfer strasse-
hoz és bemutatunk egy gyors-beszámolót Buda 1686-os visszafoglalásáról. Bécsújhelyen Zrí­nyi Péter
kivégzésének a helyszí­nére zarándokolunk el, - de a lánya, Zrí­nyi Ilona által megvédett munkácsi várat is
felkeressük.


20. A török kor vége
Titkokat, rejtélyeket kutatunk: a hétszilvafás, - vagyis "bocskoros" - nemesek kutyabőrétől az afrikai
magyarab törzsekig. Végigkí­sérjük az Esterházy-család felemelkedését, elkalauzoljuk a nézőt a fraknói
"ősgalériába", és az első magyar egyetem városába, Nagyszombatra is. Megtudhatják, hogy a pécsi dzsámi
kupoláján hogyan lehet egymás mellett kereszt és félhold, és az is kiderül, hogy a ma legmagyarabb
ételeknek tartott gulyást és a pörköltöt csak a török hódoltság ideje óta főzik Magyarországon; - de a törökök
ismertették meg velünk a mai legkárosabb szenvedélyeinket: a kávéivást és a dohányzást is...


21. A Rákóczi-szabadságharc kitörése
II. Rákóczi Ferenc még a mai útviszonyok között is hatalmasnak számí­tó távolságokat járt be, - és a sorozat


21. adásában életútjának a legfontosabb állomásait mi is bejárjuk. Felkeressük a mai magyar határtól
mindössze néhány kilométerre található Borsi várkastélyát, ahol megszületett; körülnézünk a bécsújhelyi
börtönében; országos gyűlésen járunk Szécsényben és í“nodon; bejárjuk a sárospataki várat és a kassai
dómba is elzarándokolunk; de mindemellett szó lesz arról is, hogy mit jelent a kuruc és a labanc szó.


22. í“nodtól a nagymajtényi sí­kig
Tudják-e, hogy milyen egy szép selymes lóding? És hogyan néz ki egy csontos karabély? Vagy egy dali pár
pisztoly? Ha nem, hát mi majd megmutatjuk! És arról hallottak, hogy Rákóczi milyen titkosí­rást használt?
Érdemes lesz megnézni a sorozat mai részét, mert ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak, - de olyan
félreértésekre is fény derül, mint például hogy az ónodi országos gyűlést nem is í“nodon tartották; hogy a
szatmári békét nem Szatmárban kötötték meg, és a nagymajtényi fegyverletételnél nem is rakták le a
fegyvereket..


23. Vitam et sanguinem!
"Életünket és vérünket" - hangzott el a magyar nemesek felajánlása 1741-ben. De vajon igaz-e az a korabeli
pletyka, miszerint Mária Terézia a nevezetes országgyűlési jelenethez ölbe vette a csecsemő II. Józsefet, és
még meg is csipkedte a fenekét, hogy sí­rjon, és í­gy meghatódjanak a marcona magyarok? És tényleg sóval
hintette fel az utat Pesttől Gödöllőig Grassalkovich Antal, hogy a királynő augusztusban is lovas szánnal
érkezhessen meg a kastélyba? További kérdéseink: ki volt a lőcsei fehér asszony? Mekkora egy pozsonyi
rőf? Hogyan foglalta el Hadik András Berlint?


24. Reform és abszolutizmus
Miért éppen 5 számot kell eltalálni 90-ből a lottójátékban. De egy tragikus emlékű betűrejtvény megfejtésére
is fény derül Madéfalván, ahol elmondjuk, mit jelent a SICULICIDIUM szó. A schönbrunni kastélyban a
gyermek Mozart nyomait keressük; kiderül, hogyan került í“budára a Mariazell név, - és hogy lett belőle
Kiscell; megtudhatjuk, hogy megijedt-e Mária Terézia a tiszteletére emelt váci diadalí­v alatt; és Bécsben II.
József halálos ágyánál arra vagyunk kí­váncsiak: mi vehetett rá egy uralkodót arra, hogy visszavonja az általa
elrendelt intézkedéseket.


25. Széchényi és Szeéchenyi
A régi pesti főtér nyomait keressük; de szó lesz arról is, hogy miért lett a budai Várhegy nyugati oldalán
található szép park neve Vérmező. Győrött csatát vesztünk Napoleon ellen; Pozsonyban
reformországgyűléseken járunk, és kikutatjuk, hogy mitől diéta az országgyűlés neve; Csekén megí­rjuk a
Himnuszt; Pesten megalapí­tjuk a Nemzeti Múzeumot, az Akadémiát és az Országos Széchényi Könyvtárat; -
apropó: tudják, hogy miért két "é" betűvel í­rjuk a Széchényi Könyvtár nevét, de csak eggyel a Széchenyi-
Lánchidat? Ezt is elmeséljük.


26. A nemzeti ébredéstől a forradalomig
Tudták, hogy a magyar nemzeti szí­neket első í­zben Nagy Katalin cárnő unokája használta tudatosan egy
zászló felavatásakor? És hogy az első Magyar Nemzeti Szí­nház felépí­tésekor még Pest lakosságának csak a
fele beszélt magyarul? El tudják képzelni, hogy meddig érhetett az 1838-as árví­z mondjuk a Nagykörútnál?
Ha eddig nem tudták, akkor most elmeséljük! A sorozat 26. adásából azt is megtudhatják, hogy honnan ered
a fiáker és a konflis neve, és miért taxi a taxi; elmeséljük, hogyan épült a Lánchí­d, hogy miért van éppen a
Clark ídám téren a nulla kilométerkő, és megmutatjuk azt a kis kő asztalt, amely mellett Petőfi a
"Szeptember végén"-t í­rta...


27. Forradalom és honvédelem
Sorozatunk 27. adásában olyan eseményekről hallanak, amelyekről valamennyien úgy gondoljuk, hogy
mindent tudunk, - de vajon tényleg í­gy van-e? Tudjuk-e, hogy a Nemzeti dal első kézirata még úgy
kezdődött: "Rajta, magyar, hí­ a haza!"? És azt tudjuk-e, hogyan lett Stancsicsból Táncsics? Hogy került a
pozsonyi Zöldfa fogadó erkélye Ceglédre? Mi volt a Kossuth-bankók fedezete? Ki ölte meg Lamberget?
Hogyan csorbult ki a sukorói templom kőből készült úrasztala és miért nem temethették el Bem Józsefet?
Mindezekre a kérdésekre a Magyarország története sorozatnak az 1848. március 15.-től október végéig tartó
időszakot feldolgozó adásában kapunk választ.


28. A szabadságharc
1848-49 hősies és torokszorí­tó, megdöbbentő és keserű történetei kerülnek bemutatásra a sorozat 28.
adásában. Felkeressük Gábor íron kézdivásárhelyi ágyúöntő műhelyének a helyét; Vácott a barokk hí­dnál
lefolytatott csata félszemű hőséről mesélünk, majd fejet hajtunk a szabadságharc női honvédtisztjeinek a
sí­rjánál. Kossuth karosszékében a trónfosztásra, a Redoute épületének hűlt helyén pedig az értelmetlen
pusztí­tásra emlékeztetünk. Egy rendkí­vül izgalmas nyomozásban feltárjuk Petőfi egyetlen hiteles fotójának a
történetét, és természetesen felkeressük a világosi fegyverletétel, és az aradi kivégzések helyszí­nét is.


29. Megtorlás és ellenállás
Furcsa, megható, és felemelő jelenségekben bővelkedik a "Magyarország története" sorozatnak a
szabadságharc leverése utáni időszakról tudósí­tó 29. része. Tudták, hogy a legnagyobb magyar, Széchenyi
István soha nem mehetett át nagy álmán, a Lánchí­don - amelyet végül nem más avatott fel, mint Haynau? És
hallottak arról, hogy távollétükben a honvédtiszteket úgy í­télték "jelképes" akasztásra, hogy a nevüket egy
cédulára í­rták és valóban felakasztották - vagy egy akasztófára szegezték - ezt a papí­rdarabot? Ismerik a
Citadella és a hí­rhedt íšjépület történetét? Olvastak arról a szabólegényről, aki merényletet követett el Ferenc
József ellen? És láttak már bilincs alakú karkötőt, amit hazafiságból viseltek a hölgyek a megtorlás éveiben?


30. íšt a kiegyezéshez
Az 1850-es, 60-as évek történelmi érdekességeiről lesz szó. Elmeséljük, hogyan alakult ki a Kossuth-szakáll
és a zsinóros atilla divatja; izgalmas nyomozást folytatunk Teleki László rejtélyes halálával kapcsolatban;
elmondjuk, hogy a pesti forradalom 12. évfordulójának előestéjén Táncsicsot újra letartóztatták, és
ugyanabba a börtönbe zárták, ahonnan a pesti nép 1848-ban kiszabadí­totta; A walesi bárdok kapcsán a
költői bátorság határairól elmélkedünk; a szegénylegényből szabadságharcossá, majd betyárrá vált Rózsa
Sándor történetét is elmeséljük, és a hí­res Kasszandra-levelet olvasva együtt töprenghetünk Deák és Kossuth
vitájának szempontjain...


31. Kiegyezés és fellendülés
Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttéről, politikai-, államjogi és gazdasági változásokról lesz szó ebben az
adásban, de azt is megtudhatjuk, hogy miért van egy kiskapu a Múzeumkert kerí­tésén; hogy hányféle
magyar találmány született a dualizmus idején a dinamótól a karburátorig, a torziós ingától a
telefonközponton át a villanymozdonyig; és azt is elmeséljük, hogy a Nagykörút helyén kis hí­ján a Nagy
Csatornát épí­tették meg...


32. A századforduló "boldog békeévei"
Tudják, hogy ki volt Pick Márk? És Herz írmin? Vagy Dréher Antal, Stühmer Frigyes, Gerbeaud Emil,
Kotányi János, Kugler Henrik, Richter Gedeon és Törley József? A nevükből létrejött márkaneveket persze
ismerjük... És hallottak arról, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójának ünnepségét az épí­tési határidő
csúszása miatt rendezték 1895 helyett 1896-ban? Ismerik Reindl Ludovikát és Krippel Máriát? De Blaha
Lujza és Jászai Mari néven már hallottak róluk, ugye? És azt tudják, hogy minderről részletesen is szó lesz a
Magyarország története mai adásában?...


33. Az első világháború
Megmutatjuk azt az utcasarkot Szarajevóban, ahol pisztollyal a zsebében 1914. június 28-án Gavrilo Princip
a trónörökös gépkocsijára várakozott. Felidézzük Ferenc József és Vilmos császár hí­res mondatait a
"mindent megfontolásról" és a "lombok lehullásáról", majd elemezzük az 1915-ös magyar középcí­mer
részleteit. A Mátyás templomban megtaláltuk IV. Károly koronázásának tárgyi emlékeit, az Isonzó menti
lövészárkok mellett pedig a magyar bakák sí­rjait kerestük fel...
A film ismertetése: A nagyí­vű sorozat 46 részben dogozza fel Magyarország tör


34. A háború vége és a forradalmak
A Monarchia létezésének utolsó napján, 1918. október 31-én lelőtték Tisza István miniszterelnököt. Az ő
Hermina úti villájánál, a gyilkosság helyszí­nén indul a sorozat 34. adása, de szó lesz arról is, hogy a
Parlament lépcsőin kikiáltott első magyar köztársaságot miért nevezték "népköztársaság"-nak; hogy a kor
legismertebb művészei vajon miért sorakoztak fel a Tanácsköztársaság mellett; és elmegyünk a Legbátrabb
Városba, ahonnan a helyi polgárok néhány katonával és vasutassal elkergették a megszálló cseh hadsereget
és Balassagyarmat í­gy maradt magyar város.


35. Konszolidáció és Trianon
Megmutatjuk azt a lovaglóostort, amellyel Bandholtz amerikai tábornok kikergette a rekviráló román
katonákat a Nemzeti Múzeumból; megmutatjuk a 20. századi magyar történelem legtragikusabb szerződés-
aláí­rási helyszí­nét, a versaillesi Nagy Trianon kastélyt; elmeséljük azt a hihetetlen történetet, hogy hogyan
került vissza Magyarországhoz Somoskő és Somoskőújfalu; bemutatjuk IV. Károly puccskí­sérleteinek a
helyszí­neit, eláruljuk, hogyan került a szegedi egyetem cí­merébe a kolozsvári bástyakapu, és a kor
legnépszerűbb hazafias reví­ziós daláról, a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországról is szó lesz.


36. A Horthy-korszak
Trianon szelleme végig kí­sért a Horthy-korszakon. Benne van a soproni népszavazásban ugyanúgy, mint
Lord Rothermere akcióiban, vagy a reví­ziós határmódosí­tásokban - és Teleki Pál halálában. De a sorozat 36.
adásában nem csak a meghatározó politikai eseményekről lesz szó, hanem az azokat kí­sérő "hétköznapi"
jelenségekről is: például a népkonyhákról, és azok "apostoláról": Róbert bácsiról; Matuska Szilveszterről és
a biatorbágyi merényletről; a Hősök terén álló emlékkő feliratának változásairól, és arról, hogy ekkor
keletkezett - elgondolkodtató módon - a világ legismertebb magyar dala: "az öngyilkosok himnusza", a
Szomorú vasárnap...


37. Magyarország a második világháborúban
Különös módon történt meg - a legenda szerint - Magyarország hadüzenete... Erről is szó lesz a sorozat 37.
adásában; azután bemutatjuk a magyar haderő magyar gyártmányú fegyvereit; szó lesz Horthy István
halálának a körülményeiről, Karády Katalin és Jávor Pál emberségéről, valamint megmutatjuk, hogy a
Gestapo elől menekülő Kállay Miklós miniszterelnök hogyan jutott el a Sándor palotából Horthy
rezidenciájára 1944. március 19-én.


38. Megszállás, felszabadulás, megszállás?
Egy kicsorbult szélű 5 pengős pénzdarab a sorozat 38. adásának első bemutatott tárgya: ez fogta fel a
pisztolygolyót Bajcsy-Zsilinszky Endre mellényzsebében, amikor 1944. március 19-én szembeszállt a német
megszállókkal... Szó lesz a magyar holokausztról és a két, tisztázatlan körülmények között megölt szovjet
parlamenterről - valamint a Steinmetz kapitány haláláról utólag, játékfilmszerűen leforgatott ál-
hí­radófilmről... A háború utolsó napjainak helyszí­nei közül a Sziklakórházat és a február 11-ei kitörés
útvonalát is bemutatjuk, valamint elzarándokolunk a kárpátaljai Szolyvára, - a "magyar Golgotára", - ahol a
szovjet lágerben ezerszámra fagytak meg a 13 és 60 év közötti, málenykij robotra elhurcolt magyar férfiak.


39. Magyarország "szovjetizálása"
Eloszlatjuk azt a legendát, amely szerint a Szabadság-szobor eredetileg Horthy István emlékművének készült
volna. Szó lesz a Böske, a Manci és a Kossuth hí­dról; elmondjuk, hogy Magyarországon zajlott le a
világtörténelem legnagyobb inflációja; elmeséljük, hogy miért a 70-es számmal kezdődik a budapesti
trolibuszok számozása, és bemutatunk egy nem létező orosz hőst: Guszev kapitányt, akiről utcákat és iskolát
is elneveztek Budapesten - pedig csak kitalált regényalakról van szó...


40. A Rákosi-rendszer
Elutazunk Recskre, az egykori internálótáborba; elmeséljük egy egészen különleges magyar jármű: a
gumivasút történetét; és elmondjuk, hogyan váltotta le Rákosi Mátyás Kossuth Lajost... Elvisszük a nézőket
a magyar Maginot-vonalnak nevezett, 630 kilométer hosszan a déli határ mellett felépí­tett beton erődrendszer
bunkereibe, leszállunk 51 méter mélyre, a metró-épí­tés mellékjárataként kialakí­tott atombiztos párt-
óvóhelyre, és beautózunk abba az alagútba, amelyen keresztül a dí­szpáholy foteljéig vitte a kocsija a
pártfőtitkárt a Népstadion dí­szpáholyába...


41. 1956: a forradalom
Az '56-os forradalom kitörése kapcsán szó lesz a lyukas zászló keletkezésének történetéről; utánajárunk,
hogy miért éppen az Egmont-nyitány vált a forradalom himnuszává; elemezzük az október 25-ei Kossuth téri
tragédia körülményeit, majd a harcok helyszí­nei közül a Corvin közben és a Kilián-laktanya környékén
történtekről mesélünk.


42. 1956: a szabadságharc




43. A kádári konszolidáció
Márciusban íšjra Kezdjük? Ezzel a kérdéssel indul sorozatunknak az 1956-os forradalom leverése utáni
időszakot bemutató epizódja. A "nagypolitika" történései mellett a hétköznapok eseményeiről, helyszí­neiről
és tárgyairól is beszélgetünk: elmegyünk oda, ahol diákok ezrei csapolták le a Hanság mocsarait, - ma már
tudjuk: kár volt... Elemezzük a "legvidámabb barakk" kifejezés tartalmát, és elmondjuk azt is, hogy mi volt
az a "C-film"?


44. A "létező szocializmus" csődje
Jellegzetes történeteket emelünk ki a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországának eseményei közül. Ilyen
például a Marx téri felüljáró épí­tésének legendája, vagy a Rubik-kocka világsikere - és gyártási-
kereskedelmi kudarca... Felidézzük, hogyan, milyen körülmények között alakultak meg a "rendszerváltó
pártok", és elmegyünk az egykori vasfüggöny nyomvonalát kutatni oda, ahol a Páneurópai Piknik idején
boldog keletnémetek rohantak át a szabadságba... Végül kiderí­tjük, hogy miért éppen október 23-án
kiáltották ki a harmadik Magyar Köztársaságot?


45. A harmadik magyar köztársaság
Egyebek mellett felidézzük, hogy milyen körülmények között döntött az Országgyűlés a jelenlegi cí­merünk
mellett; szó lesz a köztársasági elnök választása körüli vitákról, és arról, hogy hogyan valósult meg a szovjet
csapatok évtizedek óta követelt kivonulása Magyarországról.


46. Társadalmi viták, vitázó társadalom
A Magyarország története cí­mű sorozat utolsó adásában szó lesz arról, hogy végeredményben kik mit
nyertek a kárpótlással; egy félbehagyott milliárdos sportcsarnokban a meg nem valósult világkiállí­tásról
mesélünk, a rádió- és tévéelnökök kinevezése és leváltása kapcsán az úgynevezett "médiaháború"
eseményeit elemezzük, és végül a Magyar Televí­zió 2006. szeptember 18-ai megtámadásáról is beszélünk.


MINTAKÉPEK A FILMBí•L:














Informations by PirateClub MediaInfo v1.1


Magyarorszag.tortenete.2009.S01.E01.DVBRip.x264.AC3.Hun
Videó információk:
Méret: 302,62 MB
Hossz: 0:25:03
Tí­pus: Matroska (AVC - Advanced Video Codec)
Felbontás: 720 x 404 pixel
Bitráta: 1 420 Kbps
Képkockák száma/mp: 25.000
Oldalarány: 16/9


Audió információk:
Audiósávok száma: 1
Audiosáv #1 adatai:
Audiósáv tí­pusa: AC3 (AC3)
Csatornák száma: 2
Bitráta: 192 Kbps CBR
Mintavételezési frekvencia: 48.0 KHz








S01E01-E5 rész:

Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.

S01E06-E10 rész:

Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.

S01E11-E15 rész:

Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.

S01E16-E20 rész:

Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.

S01E21-E25 rész:

Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.

S01E26-E30 rész:

Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.

S01E31-E35 rész:

Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.

S01E36-E40 rész:

Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.

S01E41-E46 rész:

Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.