2025-05-15, 20:32
Burda Zita,Kis Domokos Dániel(szerk.) - Bartók és Kodály a szinpadon
![[Kép: MTkzMTk0OA.jpg]](https://kephost.net/p/MTkzMTk0OA.jpg)
Ritka alkalom, hogy két évforduló és két alkotó műve egybeesik. Bartók Béla és Oláh Gusztáv esetében ez történt; ez adja az apropóját és különös aktualitását ennek a reprezentatív kiállítású dokumentumkötetnek. Oláh Gusztáv mint a Magyar Állami Operaház vezető szcenikusa és főrendezője Bartók mindhárom színpadi művét feldolgozta. A kötet 1917-től, azaz Bartók színpadi művének első bemutatójától 1956-ig, vagyis Oláh Gusztáv halálának évéig tárgyalja az eseményeket. Az egyes darabok nem a keletkezés, hanem az első bemutató dátuma szerint következnek, tehát A fából faragott királyfi után A kékszakállú herceg vára, A csodálatos mandarin, s végezetül egy utólagos színpadra alkalmazás, a Bálványosvár. Az előzmények: a Balázs Béla által írt táncjáték és az opera első bemutatója, valamint Fülöp Zoltán díszlettervező és a vele együtt dolgozó Márk Tivadar jelmeztervező munkái is helyet kapnak a kötetben. A mintegy 115 képpel illusztrált hasznos és érdekes olvasmány méltán tarthat igényt a zenerajongók, az operabarátok, a színpad- és a táncművészet kedvelőinek érdeklődésére. pdf 2006
Az olvasó nem hagyományos tanulmánykötetet, inkább emlékkönyvet, képes albumot, s tulajdonképp egy Kodály-opera- és -balettkalauzt tart a kezében.
Kodály két közismert színpadi műve a Háry János és a Székelyfonó. Mindkettőt ma is gyakran tűzi műsorra a Magyar Állami Operaház és a vidéki operatársulatok. Volt azonban két másik, a zeneszerzőhöz köthető színpadi mű is, az egyik a Rákóczi-évforduló alkalmából 1935-ben megrendezett Kuruc mese című balett, a másik a Czinka Panna balladája. Ennek a két utóbbinak nem volt nagy sikere, bár mindkettő képi megfogalmazása gyönyörűen sikerült, s a balett koreográfiáját a híres balettigazgató, Milloss Aurél készítette és tanította be.
Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója alkalmából az igazi műalkotások és a talán korjelenségnek is nevezhető kísérletek felelevenítése, bemutatása teszi a kötet megjelenését indokolttá. Dokumentumaival s a több mint száz kép segítségével az évfordulón felkeltett érdeklődésen túl is hasznos segítség és érdekes olvasmány lehet a zenerajongók, operabarátok, színházkedvelők és a színpad- és táncművészet kedvelőinek. Összegző, teljességre törő, jól áttekinthető szerkezeténél fogva, és mindemellett ismeretterjesztő voltával a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé válik Kodály színpadi műveinek története, képi megfogalmazásainak folyamata. pdf 2007
Ritka alkalom, hogy két évforduló és két alkotó műve egybeesik. Bartók Béla és Oláh Gusztáv esetében ez történt; ez adja az apropóját és különös aktualitását ennek a reprezentatív kiállítású dokumentumkötetnek. Oláh Gusztáv mint a Magyar Állami Operaház vezető szcenikusa és főrendezője Bartók mindhárom színpadi művét feldolgozta. A kötet 1917-től, azaz Bartók színpadi művének első bemutatójától 1956-ig, vagyis Oláh Gusztáv halálának évéig tárgyalja az eseményeket. Az egyes darabok nem a keletkezés, hanem az első bemutató dátuma szerint következnek, tehát A fából faragott királyfi után A kékszakállú herceg vára, A csodálatos mandarin, s végezetül egy utólagos színpadra alkalmazás, a Bálványosvár. Az előzmények: a Balázs Béla által írt táncjáték és az opera első bemutatója, valamint Fülöp Zoltán díszlettervező és a vele együtt dolgozó Márk Tivadar jelmeztervező munkái is helyet kapnak a kötetben. A mintegy 115 képpel illusztrált hasznos és érdekes olvasmány méltán tarthat igényt a zenerajongók, az operabarátok, a színpad- és a táncművészet kedvelőinek érdeklődésére. pdf 2006
Az olvasó nem hagyományos tanulmánykötetet, inkább emlékkönyvet, képes albumot, s tulajdonképp egy Kodály-opera- és -balettkalauzt tart a kezében.
Kodály két közismert színpadi műve a Háry János és a Székelyfonó. Mindkettőt ma is gyakran tűzi műsorra a Magyar Állami Operaház és a vidéki operatársulatok. Volt azonban két másik, a zeneszerzőhöz köthető színpadi mű is, az egyik a Rákóczi-évforduló alkalmából 1935-ben megrendezett Kuruc mese című balett, a másik a Czinka Panna balladája. Ennek a két utóbbinak nem volt nagy sikere, bár mindkettő képi megfogalmazása gyönyörűen sikerült, s a balett koreográfiáját a híres balettigazgató, Milloss Aurél készítette és tanította be.
Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója alkalmából az igazi műalkotások és a talán korjelenségnek is nevezhető kísérletek felelevenítése, bemutatása teszi a kötet megjelenését indokolttá. Dokumentumaival s a több mint száz kép segítségével az évfordulón felkeltett érdeklődésen túl is hasznos segítség és érdekes olvasmány lehet a zenerajongók, operabarátok, színházkedvelők és a színpad- és táncművészet kedvelőinek. Összegző, teljességre törő, jól áttekinthető szerkezeténél fogva, és mindemellett ismeretterjesztő voltával a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé válik Kodály színpadi műveinek története, képi megfogalmazásainak folyamata. pdf 2007
Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
