Isaac Asimov - Nemezis 1-2. HK. ˙(2005)

[petrucy]

Isaac Asimov - Nemezis 1-2. HK. ˙(2005)
Felolvasta: C516a
Írta: Asimov, Isaac
Fordította: Baranyi Gyula
Méret:900.90 MB
Bitrate:135 kbps /44 kHz/ MP3
Játékidő:7:13':21"+ 8:08':08"

Isaac Asimov 1989-ben írta meg egyik utolsó regényét, a Nemezist. A történet magyarul először 1991-ben jelent meg a Cédrus Kiadónál. Az időfizikáról és létfilozófiáról leírtaknál a szerző rátapintott a lényegre. Az azóta eltelt évtizedekben az időfizikai és parakutatások szinte minden elképzelését igazolták, ami ebben a regényében található. Asimov egyértelműen leírta, hogy a gravitáció hullám természetű (vagyis nem valamiféle misztikus, virtuális részecskék ragasztózzák össze az anyagot). Megemlítette, hogy a gravitációs hullámok gyorsabban terjednek, mint a fény sebessége, de nem mondott konkrét értéket, hogy mennyivel. Felvetette, hogy az általa hipertérnek nevezett közegben a fénynél sokkal sebesebben lehetne közlekedni (hiperrásegítéssel, hiperűrugrással). Elméleti értéknek a 100-szoros fénysebességet említette. A hipertérről Asimov azt állította, hogy ott nincs idő, sem tér. Ezért a benne való utazás az utas számára gyakorlatilag nulla ideig tart (észlelhetetlen).A hipertér teljesen üres, nem tartalmaz semmiféle anyagot. Viszont a hagyományos kozmoszban lévő égitestek gravitációs tere ott is hat, csak nem vonz, hanem taszít. Ezért eltéríti a hipertérben mozgó űrhajót.
Minél messzebbre ugrik az űrhajó, és közben minél közelebb halad el valamely nagy tömegű objektum mellett, annál bizonytalanabbá válik a belépés helyének meghatározhatósága a normál térbe. Megnő az eltérés a számított és tényleges értékek között. A normál térből való kiugráskor és a visszalépéskor egyaránt szinkronizálási hibák léphetnek fel, amik esélye ugyan kicsi, de sok ugrásnál egyre nő. A hiba azt jelenti, hogy a részleges szinkronizálódás miatt félbevágódnak, csonkolódnak a tárgyak. Egy kisérleti majmot pl. félbevágott a transzporter amikor kisérleteztek vele. Nem ment át az egész teste. A szuperlumináris-nak nevezett hipertéri meghajtást a Földön kisérletezék ki és 12 év alatt készült el, a főkonstruktőre egy nő volt (Tessa Wendel). A Nemezis egy vörös törpecsillag, ami 5000 év múlva éri el a Naprendszert. A déli félteke irányából jön, ráadásul eltakarja egy porfelhő, ezért nem fedezték fel a csillagászok. Egy kisérője van, a Megas nevű gázóriás, ami körül kering az Erythro nevű bolygónyi hold. A holdon csak egysejtűek élnek, ezek termelik az oxigént a légkörbe, ami ideális az emberi betelepítésre. A prokarióta lényeknek van egy közös tudata, ami telepatikus kommunikációra képes az emberekkel.

A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.