11 óra
Christian Gerlach, Götz Aly - Az utolsó fejezet
![[Kép: covers-28884.jpg]](https://i.ibb.co/MnCkVsj/covers-28884.jpg)
1944 tavaszán a német megszállók, köztük az Eichmann-kommandó, és a magyarországi jobboldal – kormány, igazgatás és rendőrség – egy csapásra véget vetettek annak a látszólagos létbiztonságnak, amelyet a magyarországi zsidók többé-kevésbé élveztek. Május közepétől hét hét leforgása alatt több mint 400000 embert deportáltak közülük Auschwitzba. Hogyan kerülhetett sor röviddel a nemzetiszocialista rendszer bukása előtt a magyar zsidók tervszerű és ”gördülékeny” deportálására és legyilkolására? A német és a magyar antiszemitizmus végzetes módon kapcsolódott össze a háborúban létfontosságú források újraelosztásával, a társadalompolitikával, a háborús mozgósítással és a zsidó tulajdon átfogó ”felhasználásával”. Ezeknek a sokrétű, eddig kevéssé kutatott összefüggéseknek a feltárását tűzi maga elé célul ez a könyv. A döntés, hogy a magyar zsidókat megfosszák minden joguktól, gettókba tereljék és Auschwitzba deportálják, nem egyetlen nap alatt született. Többlépcsős, német és magyar oldalon egyaránt végbement interaktív folyamatról volt szó. Ennek az együttműködésnek a mozgatóerőit és hatásait mutatják be sokrétű források felhasználásával, részletekbe menően és plasztikusan a szerzők. A népirtás némely kiváltóokára ez a könyv mutat rá először: hogy miként fedezték a kisajátított vagyonból a háborús és megszállási költségeket, vagy hogy a magyar vezetés milyen bel- és külpolitikai megfontolásokhoz igazította a deportálásokkal kapcsolatos magatartását. A könyv emellett vizsgálat alá veszi a ”másik oldal”, a zsidó üldözöttek túlélési stratégiáit is, illetve bemutatja, hogyan vallottak ezek legtöbbször kudarcot az egymással összefonódott német és magyar érdekekkel, politikával szemben. pdf 28mb
1944 tavaszán a német megszállók, köztük az Eichmann-kommandó, és a magyarországi jobboldal – kormány, igazgatás és rendőrség – egy csapásra véget vetettek annak a látszólagos létbiztonságnak, amelyet a magyarországi zsidók többé-kevésbé élveztek. Május közepétől hét hét leforgása alatt több mint 400000 embert deportáltak közülük Auschwitzba. Hogyan kerülhetett sor röviddel a nemzetiszocialista rendszer bukása előtt a magyar zsidók tervszerű és ”gördülékeny” deportálására és legyilkolására? A német és a magyar antiszemitizmus végzetes módon kapcsolódott össze a háborúban létfontosságú források újraelosztásával, a társadalompolitikával, a háborús mozgósítással és a zsidó tulajdon átfogó ”felhasználásával”. Ezeknek a sokrétű, eddig kevéssé kutatott összefüggéseknek a feltárását tűzi maga elé célul ez a könyv. A döntés, hogy a magyar zsidókat megfosszák minden joguktól, gettókba tereljék és Auschwitzba deportálják, nem egyetlen nap alatt született. Többlépcsős, német és magyar oldalon egyaránt végbement interaktív folyamatról volt szó. Ennek az együttműködésnek a mozgatóerőit és hatásait mutatják be sokrétű források felhasználásával, részletekbe menően és plasztikusan a szerzők. A népirtás némely kiváltóokára ez a könyv mutat rá először: hogy miként fedezték a kisajátított vagyonból a háborús és megszállási költségeket, vagy hogy a magyar vezetés milyen bel- és külpolitikai megfontolásokhoz igazította a deportálásokkal kapcsolatos magatartását. A könyv emellett vizsgálat alá veszi a ”másik oldal”, a zsidó üldözöttek túlélési stratégiáit is, illetve bemutatja, hogyan vallottak ezek legtöbbször kudarcot az egymással összefonódott német és magyar érdekekkel, politikával szemben. pdf 28mb
Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
