2017-12-10, 09:33
Tarih-i Ãœngürüsz - A magyarok története 1543-45 (1988)
![[Kép: attachment.php?thumbnail=437]](https://hhwforum.hu/attachment.php?thumbnail=437)
Blaskovics József (forditó)
A Tarih-i Üngürüsz (A magyarok története) egy eredetileg latin nyelvű krónika, amelyet Terdzsüman Mahmud (Mahmud Tercüman) (1510-1575), I. Szulejmán szultán bajor származású tolmácsa, diplomatája 1543-ban, Székesfehérvár királyi könyvtárának elégetésekor mentett meg és fordított le török nyelvre. Több kutató úgy véli, hogy a Tarih-i Üngürüsz volt az eredeti ősgesta. Egyes részletei még a középkori krónikákban sem olvashatók. 'Minden új kor kialakulásának esélye az abban a korban élők tudásában és belső lelki,kultúráltságuk mélyreható,minőségi megváltozása lehetőségében rejlik.Minden ilyen új kor alapkővéül az az ismeretanyag szolgál,mely egy adott társadalom ösztönös életigényére alapozva,annak mindenkor jelenlévő tehetségei révén képes létrehozni az újabb korok szellemi,lelki és anyagi természetű értékeinek minőségeikben különböző megjelenési formáit: az irodalomban, építészetben, művészetekben, gazdasági életben, államszervezésben, igazságszolgáltatásba, stb.
3,7 MB | 376 oldal | PDF
Blaskovics József (forditó)
A Tarih-i Üngürüsz (A magyarok története) egy eredetileg latin nyelvű krónika, amelyet Terdzsüman Mahmud (Mahmud Tercüman) (1510-1575), I. Szulejmán szultán bajor származású tolmácsa, diplomatája 1543-ban, Székesfehérvár királyi könyvtárának elégetésekor mentett meg és fordított le török nyelvre. Több kutató úgy véli, hogy a Tarih-i Üngürüsz volt az eredeti ősgesta. Egyes részletei még a középkori krónikákban sem olvashatók. 'Minden új kor kialakulásának esélye az abban a korban élők tudásában és belső lelki,kultúráltságuk mélyreható,minőségi megváltozása lehetőségében rejlik.Minden ilyen új kor alapkővéül az az ismeretanyag szolgál,mely egy adott társadalom ösztönös életigényére alapozva,annak mindenkor jelenlévő tehetségei révén képes létrehozni az újabb korok szellemi,lelki és anyagi természetű értékeinek minőségeikben különböző megjelenési formáit: az irodalomban, építészetben, művészetekben, gazdasági életben, államszervezésben, igazságszolgáltatásba, stb.
3,7 MB | 376 oldal | PDF
Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
