2020-07-27, 07:35
História történelmi folyóirat 1979-2012/I.rész 1979-84
![[Kép: 9072020_07_25_153438.jpg]](http://www.kepfeltoltes.eu/images/2020/07/25/9072020_07_25_153438.jpg)
A Magyar Történelmi Társulat, majd a História Alapítvány folyóirata 1979 óta előbb évente négyszer, majd nyolcszor megjelenve szolgálja a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség igényeit. Az első számhoz írott szerkesztőségi beköszöntőben így fogalmazzák meg a folyóirat hivatását: „Régen készültek már a hazai történészek, hogy széles közönséghez szóló folyóiratot bocsássanak útjára, melynek hasábjain közérthető módon adják elő felfogásukat az egyetemes és a nemzeti múlt történéseiről, összefüggéséről. … Mindannyiunkban, történészekben él a belső meggyőződés, hogy tudományágunk soha nem zárkózhat el a társadalomhoz-szólástól. A kutató, míg témájának sokfelé futó szálait felfejti, levéltárakban, könyvtárakban tölti ideje nagy részét. Ez alakította ki azt a magát hosszú ideig tartó elképzelést, hogy a történész világtól visszavonult, magát csak a poros levéltári polcokon, aktákban, könyvekben kiismerő tudós. A valóságban sohasem volt ez így. Az ókori auctorok munkái, méginkább a középkori krónikások feljegyzései nem mérhetően szűkebb körben váltak a maguk korában ismertekké, mint a tömegkultúra a könyvnyomtatás, a többezer példányos kiadványok korában élő modern történetíró könyvei. Mégis: amazok munkásságát ugyanúgy a jelenükhöz szólás igénye hajtotta, mint a maiakét. Az embert történelmében szükségszerűen mindig önmaga, cselekedetei, építése, rombolása, sikerei, bukásai érdekelték. Ez az igény élteti a történetírást, egyidejűleg az irodalmi műfajok többikével. S ennek az igénynek felismerése mozdítja a történetírót, hogy a búvárlásaiból leszűrt következtetéseit, mintegy tanulságként a társadalomnak továbbadja. Századunkban, amikor a tudományok soha nem látott szakosodása, szakágazatokra bomlása végbemegy, amikor kutatóintézetek, akadémiák, egyetemek nemzetenként sok-sok ezer tudományos szakértőt foglalkoztatnak, fokozatosan jelentkezik a veszély: az így specializálódott résztudományok elszakadnak a szélesebb közönségtől. Szakfolyóirataik kis példányszámban jelennek meg, előadásaikat csak a többi specialistának tartják, nyelvezetük lassan csak egymás között érthető. A társadalomtudományok számára ez az éltető közeg elvesztését jelentheti. Amennyiben a jelen helyzetet történetileg feltáró tudomány, a történettudomány és a társadalom szerves kapcsolata megszakad, tudományunk létjogosultsága lesz megkérdőjelezhető. … Ahogy a történettudomány nem élhet a társadalmi közgondolkodástól elzártan, úgy a társadalom sem létezhet saját történetének beható ismerete nélkül. E kölcsönös igény felismerése szülte a széles közönséghez forduló történeti folyóirat eszméjét, s ennek szem előtt tartása vezeti a szerkesztőket, a munkatársakat is.” 1997-től rendszeres melléklete az Ezredforduló – Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián c. periodika is.
A Glatz Ferenc egykori akadémiai elnök főszerkesztésében megjelent folyóirat harmincnégy éves működés után, 2012-ben szünt meg.
pdf 594mb
A köszönet az Arcanum Adatbázis weboldalának jár!!
![[Kép: 9072020_07_25_153438.jpg]](http://www.kepfeltoltes.eu/images/2020/07/25/9072020_07_25_153438.jpg)
A Magyar Történelmi Társulat, majd a História Alapítvány folyóirata 1979 óta előbb évente négyszer, majd nyolcszor megjelenve szolgálja a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség igényeit. Az első számhoz írott szerkesztőségi beköszöntőben így fogalmazzák meg a folyóirat hivatását: „Régen készültek már a hazai történészek, hogy széles közönséghez szóló folyóiratot bocsássanak útjára, melynek hasábjain közérthető módon adják elő felfogásukat az egyetemes és a nemzeti múlt történéseiről, összefüggéséről. … Mindannyiunkban, történészekben él a belső meggyőződés, hogy tudományágunk soha nem zárkózhat el a társadalomhoz-szólástól. A kutató, míg témájának sokfelé futó szálait felfejti, levéltárakban, könyvtárakban tölti ideje nagy részét. Ez alakította ki azt a magát hosszú ideig tartó elképzelést, hogy a történész világtól visszavonult, magát csak a poros levéltári polcokon, aktákban, könyvekben kiismerő tudós. A valóságban sohasem volt ez így. Az ókori auctorok munkái, méginkább a középkori krónikások feljegyzései nem mérhetően szűkebb körben váltak a maguk korában ismertekké, mint a tömegkultúra a könyvnyomtatás, a többezer példányos kiadványok korában élő modern történetíró könyvei. Mégis: amazok munkásságát ugyanúgy a jelenükhöz szólás igénye hajtotta, mint a maiakét. Az embert történelmében szükségszerűen mindig önmaga, cselekedetei, építése, rombolása, sikerei, bukásai érdekelték. Ez az igény élteti a történetírást, egyidejűleg az irodalmi műfajok többikével. S ennek az igénynek felismerése mozdítja a történetírót, hogy a búvárlásaiból leszűrt következtetéseit, mintegy tanulságként a társadalomnak továbbadja. Századunkban, amikor a tudományok soha nem látott szakosodása, szakágazatokra bomlása végbemegy, amikor kutatóintézetek, akadémiák, egyetemek nemzetenként sok-sok ezer tudományos szakértőt foglalkoztatnak, fokozatosan jelentkezik a veszély: az így specializálódott résztudományok elszakadnak a szélesebb közönségtől. Szakfolyóirataik kis példányszámban jelennek meg, előadásaikat csak a többi specialistának tartják, nyelvezetük lassan csak egymás között érthető. A társadalomtudományok számára ez az éltető közeg elvesztését jelentheti. Amennyiben a jelen helyzetet történetileg feltáró tudomány, a történettudomány és a társadalom szerves kapcsolata megszakad, tudományunk létjogosultsága lesz megkérdőjelezhető. … Ahogy a történettudomány nem élhet a társadalmi közgondolkodástól elzártan, úgy a társadalom sem létezhet saját történetének beható ismerete nélkül. E kölcsönös igény felismerése szülte a széles közönséghez forduló történeti folyóirat eszméjét, s ennek szem előtt tartása vezeti a szerkesztőket, a munkatársakat is.” 1997-től rendszeres melléklete az Ezredforduló – Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián c. periodika is.
A Glatz Ferenc egykori akadémiai elnök főszerkesztésében megjelent folyóirat harmincnégy éves működés után, 2012-ben szünt meg.
pdf 594mb
Kód:
https://data.hu/get/12526345/Historia_1979-1984.part1.rar
https://data.hu/get/12526343/Historia_1979-1984.part2.rar
https://data.hu/get/12526344/Historia_1979-1984.part3.rar
https://data.hu/get/12526340/Historia_1979-1984.part4.rar






