2024-03-13, 18:23
[IMG]https://kephost.net/p/MTE0MTk5NA.jpg[7img]
Gulácsy Irén - Jezabel HK (1988)
Felolvasta:Bodor Tibor
Méret:1.04 GB (1118 MB)
Bitrata:80 kbps/44 kHz/MP3
Játékidő:30:51':53"
A bibliai utalású cím a sorsképletek szimbolikájának szintjén is összekapcsolja a mostani művet közvetlen előzményével, a Nagy Lajos király című regénnyel. Abban a címszereplőt megtámadó szörnyű betegség, a lepra, a bibliai Jób szenvedéseit idézte, ebben az özvegyen maradt anyakirályné gőgös, keserű, szenvedélyes temperamentuma ugyancsak ószövetségi asszociációkat kelt, Jezabel királynő tragikus végzetét sejteti.
1342-ben, Nagy Lajos király halála után koronázzák magyar királlyá a még gyermek Máriát. A hatalmat azonban anyja, Erzsébet, az özvegy anyakirályné régensként gyakorolja. Mária gyenge termetű, törékeny lány, alig fiatalabb húga Hedvig nála erőteljesebb, szőke szépség, akit a lengyelek királynőjükként várnak, követelnek. Az anyakirályné büszke, hatalomvágyó és hatalmat gyakoroló asszony, ugyanakkor szerelmes nő, aki gyengéd, ám hatalmas szenvedéllyel kapcsolódik Garay nádorhoz. Lajos bölcs hagyatkozása, hogy tudniillik a trónt női ág örökölje, akkor még Európa-szerte szokatlan. Nem csoda, hogy a magyar főurak tiltakoznak a szoknyás királyok ellen. Erzsébet sokszor önkényes döntései ugyanis sértik a hatalomból kizárt urakat. Erzsébet - férje akaratával ellentétben - nem akarja Máriát Luxemburgi Zsigmondhoz adni, utálja a németeket. Szívesen pártolja viszont az Osztrák Vilmos Herceget, aki férje hagyatkozása szerint Hedvig vőlegénye. A lengyel urak megtörik Hedvig ellenállását, és Jagello litván fejedelemhez kényszerítik, Mária Zsigmond felesége lesz. A délvidék újra forrong. Erzsébet útra kél Máriával, hogy lecsillapítsa a kedélyeket, de terve tragédiába torkollik, Erzsébeten beteljesül a bibliai Jezabel sorsa...
A Jezabel az események, fordulatok bőségével szórakoztatja az olvasót. Különösen plasztikus Erzsébet alakja: esendő és támaszra vágyó, boldogtalan, sorsával hadakozó nő, jobb sorsa érdemes érzékeny, szerető asszony, anya – s ugyanakkor vérszomjas, bosszúálló hisztérika, hatalomvágyó, pompakedvelő, gőgös és hiú uralkodónő.
Érdekes, jól megírt és a történelmi eseményekhez meglepően ragaszkodó könyv.
Gulácsy Irén - Jezabel HK (1988)
Felolvasta:Bodor Tibor
Méret:1.04 GB (1118 MB)
Bitrata:80 kbps/44 kHz/MP3
Játékidő:30:51':53"
A bibliai utalású cím a sorsképletek szimbolikájának szintjén is összekapcsolja a mostani művet közvetlen előzményével, a Nagy Lajos király című regénnyel. Abban a címszereplőt megtámadó szörnyű betegség, a lepra, a bibliai Jób szenvedéseit idézte, ebben az özvegyen maradt anyakirályné gőgös, keserű, szenvedélyes temperamentuma ugyancsak ószövetségi asszociációkat kelt, Jezabel királynő tragikus végzetét sejteti.
1342-ben, Nagy Lajos király halála után koronázzák magyar királlyá a még gyermek Máriát. A hatalmat azonban anyja, Erzsébet, az özvegy anyakirályné régensként gyakorolja. Mária gyenge termetű, törékeny lány, alig fiatalabb húga Hedvig nála erőteljesebb, szőke szépség, akit a lengyelek királynőjükként várnak, követelnek. Az anyakirályné büszke, hatalomvágyó és hatalmat gyakoroló asszony, ugyanakkor szerelmes nő, aki gyengéd, ám hatalmas szenvedéllyel kapcsolódik Garay nádorhoz. Lajos bölcs hagyatkozása, hogy tudniillik a trónt női ág örökölje, akkor még Európa-szerte szokatlan. Nem csoda, hogy a magyar főurak tiltakoznak a szoknyás királyok ellen. Erzsébet sokszor önkényes döntései ugyanis sértik a hatalomból kizárt urakat. Erzsébet - férje akaratával ellentétben - nem akarja Máriát Luxemburgi Zsigmondhoz adni, utálja a németeket. Szívesen pártolja viszont az Osztrák Vilmos Herceget, aki férje hagyatkozása szerint Hedvig vőlegénye. A lengyel urak megtörik Hedvig ellenállását, és Jagello litván fejedelemhez kényszerítik, Mária Zsigmond felesége lesz. A délvidék újra forrong. Erzsébet útra kél Máriával, hogy lecsillapítsa a kedélyeket, de terve tragédiába torkollik, Erzsébeten beteljesül a bibliai Jezabel sorsa...
A Jezabel az események, fordulatok bőségével szórakoztatja az olvasót. Különösen plasztikus Erzsébet alakja: esendő és támaszra vágyó, boldogtalan, sorsával hadakozó nő, jobb sorsa érdemes érzékeny, szerető asszony, anya – s ugyanakkor vérszomjas, bosszúálló hisztérika, hatalomvágyó, pompakedvelő, gőgös és hiú uralkodónő.
Érdekes, jól megírt és a történelmi eseményekhez meglepően ragaszkodó könyv.
Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.[/img]
