[Dada]

Menetpróba: Ferrari 612 Scaglietti


Ha királyt választanának az autók, minden bizonnyal a Ferrari 612 Scagliettire szállna a korona. Hiszen a legnemesebb vér csörgedezik ereiben, megjelenése méltóságteljes, képességeivel árnyékba borí­tja ellenfeleit, kisugárzásával fénybe vonja környezetét. Hazánkból egyedüliként kaptam alkalmat egy Maranello környéki, kiadós ismerkedésre ? í­me a beszámoló ??킐felsége birodalmából.

Feltárul az ajtó, mindenki elnémul, a hölgyek pukkedliznek, az urak meghajolnak a libériás szertartásmester szavára: a király! Ilyen a hatása annak is, amikor a 612 Scaglietti begördül a Ferrari fogadóhelyisége elé Maranellóban. Királyi jelenség. Nem adják vissza a fotók, hogy milyen mesterien leplezik nagy méreteit a Pininfarinánál finom í­zléssel megrajzolt vonalai. Ez az autó nem nagy, hanem nagyszerű. Kitölti a teret, csak rá figyel mindenki. Amikor pedig megszólal? De ne szaladjunk előre, foglalkozzunk előbb az uralkodó családfájával. Ha vannak is trónkövetelő epigonok, általános az egyetértés, hogy nincs párja a Ferrari-dinasztiának. Világverő hősökön (Formula?1) és a sport kiválóságain (például F430) kí­vül minden kornak adott fejedelmi egyéniségeket is e patinás márka: négyüléses Grand Turismo kocsikat, páratlan eleganciával és ragyogó műszaki tartalommal. Ezt a ? már csak históriai folytonossága okán is ? felülmúlhatatlan vérvonalat viszi tovább a 612 Scaglietti. A szám ez esetben a kerekí­tve hatliteres lökettérfogatra és a 12-es hengerszámra utal ? egyeduralkodóhoz illő tobzódás! A név pedig Sergio Scagliettit idézi, a modenai formatervezőt és autóépí­tőt, aki annak idején tökélyre vitte az alumí­niumkarosszéria gyártását, s néhány csodás Ferrarit alkotott az 50-es és 60-as években. Ebből máris kikövetkeztethetjük, hogy autónknak nemcsak motorblokkja, hengerfeje, váltóműháza és futóműve készül könnyűfém ötvözetből, hanem a teljes karosszériája is.

A négy ülés közül az első kettő beillene trónusnak, csakhogy elektromos állí­tásával, fűtésével és mélyí­tett formájával lényegesen kényelmesebb annál. Erős kanyarban nagyszerűen tart. Csak ne bőr lenne a huzata ? szép is, elegáns is, mí­vesen varrott is, de beleizzad a hát, ami egy ilyen dinamikus kocsiban bizony fokozza a tengeribetegség esélyét. Hasonlóan nemes anyaggal kárpitozták a hátsó traktust, amelyről nem mulasztja el megemlí­teni a gyár, hogy nem 2+2 ülésessé, hanem valódi négyülésessé teszi az autót. Hát? én inkább apródokat szorí­tanék be oda, mintsem a trónörököst vagy a herceglányt. Annyi azonban tény, hogy ha kissé kompromisszumkészek az elöl utazók, éppenséggel elfér hátul két felnőtt, de ilyenkor kéretik nem nagyon kihasználni a motor bődületes teljesí­tményét. A csomagtartó szerény méretű, két útitáska mellett már csak apróságoknak jut hely benne, s nem túlzottan kényeztetnek el az utastéri rakodóhelyek sem. Viszont két személynek fejedelmi utazóalkalmatosság a Scaglietti, mert remekül pakolhatnak a hátsó ülésre.

Nem vitás, hogy a motorépí­tés csúcspontja a 12 hengeres V-konstrukció, mert tökéletesen kiegyensúlyozott, abszolút sima járású. Ennek a műfajnak a Ferrari a nagymestere! A Scaglietti első tengelye mögé helyezett gépóriás négy vezértengelye persze 48 szelepet mozgat, s az is természetes, hogy vörös zsugorlakkal bevont szí­vóházak koronázzák meg az egészet. Már a látvány sem akármilyen, na, de a hang? Igazából nem erős, nagyon kulturált, mégis feláll tőle az ember hátán a szőr. Messze túl a civil szférán, 7250-ig pörög a ?bella macchina?, hogy 540 lóerőt és 588 newtonmétert küldjön hátra, a differenciállal egybeépí­tett hatfokozatú F1 robotváltóra. Akár automatikus állásban hagyjuk ezt, akár a volánbillentyűkkel kapcsolgatjuk, akár normál üzemmódban, akár sportprogramban tartjuk, úgy vezényli a motort a piano és a fortissimo között, mint egy jó karmester ? vétek ebben az autóban zenét hallgatni!

Motorindí­tás nyomógombbal, a középkonzoli aprócska irányváltó kar előre, üzemmódválasztó manuális állásba, kormánygomb ?sport?

Kód:

http://javascript%3Cb%3E%3C/b%3E:kepgaleria%28%272379%27%29;

helyzetbe, világí­tás be-, rádió kikapcsolva: kezdetét veheti az álomautózás. Erélyes gázadásra 4,2 másodperc alatt lendül át a százon a sebességmérő mutatója, és további 18 után már meg is tettük az első kilométert. Ekkor már messze kétszáz felett megyünk, s elfogtuk az induláskor mellettünk 160-nal elhúzó másik autót. Körülbelül ennyi az, amiről személyes tapasztalat alapján tudok beszámolni, mert a Maranello környéki hegyvidék tekervényes útjain nem adódott mód a 320 km/órás csúcssebesség kipróbálására. A kanyarvételére viszont igen! A kurta egyenesek végén óriásit lehet lassí­tani a méretes tárcsafékekkel, de ezt ne vigyük túlzásba, mert az eszményi, elöl 46, hátul 54 százalékos

Kód:

http://javascript%3Cb%3E%3C/b%3E:kepgaleria%28%272379%27%29;

súlyelosztás és a versenypályáról származó futómű jóvoltából még akkor is rezzenéstelen nyugalommal rajzolja az í­vet a Scaglietti, amikor a bent ülők már izomból tartják a fejüket. Utána megint egy vehemens gyorsí­tás passzí­roz bele a támlába ? és í­gy tovább, amí­g bí­rja fizikummal és ideggel az ember. Hamar kiderül, hogy itt egyértelműen a pilóta, még inkább az utas a gyenge láncszem, s ennek felismerése után át lehet váltani kedélyes stí­lusra, amely már csak másfélszer gyorsabb a forgalom átlagos ritmusánál...

Azt hihetné az ember, hogy egy Scaglietti megvásárlásához és fenntartásához Dárius kincsére van szükség, de ez nem igaz. Manuális váltóval valamivel 60 millió forint alatt marad a magyarországi ár, a feltétlenül ajánlható F1-essel pedig föléje csúszik egy hajszálnyit. Nem egy autót adnak el nálunk évente ebben az árkategóriában. Igaz, nem valami olcsó a szerviz sem, viszont ezen a szinten már édeskeveset számí­t, hogy a fogyasztás ? gyári adat szerint ? 20,7 liter, ami annyit jelent, hogy ötszáz kilométert tehetünk meg a 108 literes tank egyszeri feltöltésével. Alkalmanként harminc ezrest hagyunk a kútnál ? mi a királyi reprezentálás, ha nem ez?