[korozspeter]

Szőke nő anyjának levele

Kedves lányom!

Lassan í­rom levelem, mert tudom, hogy nem tudsz
gyorsan olvasni. Már nem ott lakunk ahol eddig, mert
apád olvasta, hogy a legtöbb baleset az otthontól 20
km-es körzetben történik, úgyhogy elköltöztünk.

A házszámot sajnos nem tudom megí­rni, mivel az előző
lakók magukkal vitték, hogy ne kelljen a cí­müket
megváltoztatni. Az új házban minden nagyon szép és
jó. Mosógép is van, bár nem működik valami jól.
Beletettem a ruhát, meghúztam a láncot, és azóta nem
láttam belőle semmit. Mindent összevetve nem rossz
itt.

A múlt héten csak kétszer esett az eső, egyszer
három, egyszer meg négy napig. Elküldtem a kabátot,
amit kértél, de apád szerint a gombok miatt túl
nehéz lett volna a csomag, úgyhogy levágtam
mindegyiket, és beletettem őket a kabát zsebébe.

Az a lüke bátyád valamelyik nap bezárta a
kocsikulcsot, és több mint két órába telt, mí­g
apádat és engem kiszabadí­tottak az autóból. A
nővérednek ma gyermeke született, de még nem tudjuk
fiú-e, vagy lány, í­gy azt sem tudom megí­rni, hogy
nagynéni vagy nagybácsi lettél.

Képzeld! A szomszéd beleesett a pálinkáshordóba.
Néhányan megpróbálták kihúzni, de ő hősiesen
ellenállt, és megfulladt. Szegény embert 3 napig
hamvasztották.

Máskülönben nincsen sok újság, minden a megszokott
mederben folyik.

Csókol szerető anyád

Ui. Akartam pénzt is tenni a borí­tékba, de már le
volt zárva.