2020-04-23, 08:58
Sánta Ferenc - Az ötödik pecsét (Rádiószinház 2017)
![[Kép: MTEyOTQ4NQ.jpg]](https://kephost.net/p/MTEyOTQ4NQ.jpg)
A történet 1944-be, a nyilas korszak végnapjaiban játszódik.
Az első fejezetben megismerjük a négy főszereplőt (Gyuricát, Kovácsot, Királyt és Bélát), akik rendszeresen összegyűlnek a törzshelyükön, egy pesti kiskocsmában, hogy megbeszéljék az élet dolgait, a hétköznapoktól kezdve a filozofikus kérdésekig mindent. Ők négyen mindannyian más-más társadalmi rétegből származnak, s ezáltal másmilyen a világnézetük is...Az egyik ilyen alkalommal a társaság kiegészül még egy személlyel, Keszeivel, a veterán fényképésszel. Itt kezdődik maga a bonyodalom, maga a történet. Azon az estén Gyurica egy példázattal áll elő: Képzeljenek el egy világot, Lucs-lucs szigetét, ahol egy zsarnok (Tomoceuszkakatiti) uralkodik népe felett. Ez az ember állandóan megalázza és megkínozza az ott élőket, ám tette abban a világban, az ő erkölcseik szerint nem bűn, így hát lelkiismeret-furdalás nélkül - tehet számunkra és a mi világunk egyetemes felfogása szerint - rossz dolgokat, követhet el bűnöket embertársai ellen. Vele áll szembe Gyugyu, az egyik alattvalója, aki folyamatos bántalmazásokon, kínzásosok esett keresztül, ám tiszta lelkű maradt, s így vigasztalhatta a tudat, hogy megmaradt erkölcsi nagyságában.A történet végén Gyurica felveti a kérdést hallgatóságának, hogy amennyiben választhatnának, kinek a helyébe lépnének. A kérdés természetesen irreális, ám mégis elgondolkodtató. Ez a kérdés egész este folyamán nem hagyta őket nyugodni. Elméleti szinten az összes szereplőnek rá kellett jönnie, hogy a zsarnok szerepét választanák. Ez ellen csak Keszei tiltakozott. Elmondása szerint ő felemelt fővel vállalná a rabszolga-sorsot. Ezt Gyurica kétségbe vonja, így a sértődött Keszei feljelenti a társaságot. Elfogatásuk után 2 nappalon és éjjelen keresztül hallgatják ki és kínozzák hőseinket, akiknek egyetlen menekülési útvonalat ajánlanak fel. Meg kellene ütniük egy már félholtra vert kommunistát, aki nem tett semmi rosszat azon kívül, hogy saját szabadságáért küzdött.Elárulhatják a becsületüket és ismét szabadok lehetnek vagy emberségükben megmaradva vállalhatják a biztos halált. Ebben a pillanatban az elméleti kérdés gyakorlativá válik. A regény jelentősége azonban nem a konkrét eseményekben, sokkal inkább e két nap alatt lezajlott beszélgetésekben, gondolatmenetekben, gesztusokban rejlik...(wikipédia) mp3 320kbp 252mb
Csizmadia Tibor (rádióra alkalmazó, rendező)
Csuja Imre (Béla kolléga, kocsmáros)
Dióssy D. Ákos
Drobek Attila
Epres Attila (Mesélő)
Görög László (Keszei, fényképész)
Hegedűs D. Géza (Kovács, asztalos)
Hortobágyi László
Kaszás Gergő (Király, könyvügynök)
Máté Gábor (Gyuricza, órás)
Sánta Ferenc (szerző)
A történet 1944-be, a nyilas korszak végnapjaiban játszódik.
Az első fejezetben megismerjük a négy főszereplőt (Gyuricát, Kovácsot, Királyt és Bélát), akik rendszeresen összegyűlnek a törzshelyükön, egy pesti kiskocsmában, hogy megbeszéljék az élet dolgait, a hétköznapoktól kezdve a filozofikus kérdésekig mindent. Ők négyen mindannyian más-más társadalmi rétegből származnak, s ezáltal másmilyen a világnézetük is...Az egyik ilyen alkalommal a társaság kiegészül még egy személlyel, Keszeivel, a veterán fényképésszel. Itt kezdődik maga a bonyodalom, maga a történet. Azon az estén Gyurica egy példázattal áll elő: Képzeljenek el egy világot, Lucs-lucs szigetét, ahol egy zsarnok (Tomoceuszkakatiti) uralkodik népe felett. Ez az ember állandóan megalázza és megkínozza az ott élőket, ám tette abban a világban, az ő erkölcseik szerint nem bűn, így hát lelkiismeret-furdalás nélkül - tehet számunkra és a mi világunk egyetemes felfogása szerint - rossz dolgokat, követhet el bűnöket embertársai ellen. Vele áll szembe Gyugyu, az egyik alattvalója, aki folyamatos bántalmazásokon, kínzásosok esett keresztül, ám tiszta lelkű maradt, s így vigasztalhatta a tudat, hogy megmaradt erkölcsi nagyságában.A történet végén Gyurica felveti a kérdést hallgatóságának, hogy amennyiben választhatnának, kinek a helyébe lépnének. A kérdés természetesen irreális, ám mégis elgondolkodtató. Ez a kérdés egész este folyamán nem hagyta őket nyugodni. Elméleti szinten az összes szereplőnek rá kellett jönnie, hogy a zsarnok szerepét választanák. Ez ellen csak Keszei tiltakozott. Elmondása szerint ő felemelt fővel vállalná a rabszolga-sorsot. Ezt Gyurica kétségbe vonja, így a sértődött Keszei feljelenti a társaságot. Elfogatásuk után 2 nappalon és éjjelen keresztül hallgatják ki és kínozzák hőseinket, akiknek egyetlen menekülési útvonalat ajánlanak fel. Meg kellene ütniük egy már félholtra vert kommunistát, aki nem tett semmi rosszat azon kívül, hogy saját szabadságáért küzdött.Elárulhatják a becsületüket és ismét szabadok lehetnek vagy emberségükben megmaradva vállalhatják a biztos halált. Ebben a pillanatban az elméleti kérdés gyakorlativá válik. A regény jelentősége azonban nem a konkrét eseményekben, sokkal inkább e két nap alatt lezajlott beszélgetésekben, gondolatmenetekben, gesztusokban rejlik...(wikipédia) mp3 320kbp 252mb
Csizmadia Tibor (rádióra alkalmazó, rendező)
Csuja Imre (Béla kolléga, kocsmáros)
Dióssy D. Ákos
Drobek Attila
Epres Attila (Mesélő)
Görög László (Keszei, fényképész)
Hegedűs D. Géza (Kovács, asztalos)
Hortobágyi László
Kaszás Gergő (Király, könyvügynök)
Máté Gábor (Gyuricza, órás)
Sánta Ferenc (szerző)
Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
