2023-02-12. 10:46
Borvendég Zsuzsanna - Újságírásnak álcázva
![[Kép: 41275ff9841964fd3f17667ced718d93.jpg]](https://kepkuldes.com/images/41275ff9841964fd3f17667ced718d93.jpg)
Az 1989. évi csehszlovákiai bársonyos forradalom után politikai bombaként robbant a hír a helyi médiában, hogy az ország fővárosa több olyan nemzetközi szervezetnek nyújt otthont, amelyek valójában a szovjet titkosszolgálat, vagyis a KGB fedőszerveként működnek, illetve működtek, és ezáltal komolyan veszélyeztetik az ország szuverenitását. Ezek egyike volt a Nemzetközi Újságíró Szervezet (NÚSZ), amelynek legaktívabb tagszervezetei közé tartozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ).
A NÚSZ-t Koppenhágában hívták életre 1946-ban, a következő évtől azonban a székhelye átkerült Prágába. Az eredeti célkitűzés az volt, hogy a világ újságíróit egy közös érdekvédelmi és szakmai szervezetbe tömörítsék. Már az alakuló ülés után – nem alaptalanul – felmerült az a vád, hogy a Szovjetunió befolyást igyekszik szerezni a szervezet vezetőségében. A kétpólusú világ kialakulásával párhuzamosan a szervezeten belül is kiéleződtek az ellentétek, amelyek végül szakításhoz vezettek: 1950-ben a demokratikus nyugati országok újságíróinak többsége távozott a NÚSZ-ból, ezzel a szovjet érdekérvényesítés akadálytalanná vált.
A MÚOSZ szerepe a NÚSZ-on belül az 1960-as évektől kezdődően vált egyre jelentősebbé. Ezt a szerepet 1966-ban intézményesítettek is: ettől az időponttól kezdődően a MÚOSZ mindenkori főtitkára a NÚSZ alelnöke és kincstárnoka is volt egyben. A magyar tagszervezet jelentős szerepet vállalt a NÚSZ harmadik világban folytatott ideológiai „hadviselésében”, továbbá a KGB által irányított szervezet és a nyugati világ újságíró-szövetségeinek közeledésében, miközben segítséget nyújtott a mindezen tevékenységekhez szükséges pénzügyi erőforrások előteremtésében. A NÚSZ Magyarországon is alapított vállalatokat, amelyek jelentős adó- és vámkedvezményeket élveztek, és a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének adatai szerint különböző gazdasági visszaélésekkel sértették a magyar
gazdaság érdekeit. E cégek a nyolcvanas évekre tetemes ingó és ingatlanvagyont halmoztak fel, amely a rendszerváltoztatás idején nyomtalanul felszívódott. Milyen feladatokat kapott a KGB fedőszervezetétől a MÚOSZ? Hogyan hajtotta végre ezeket? Hogyan épült be a magyar belügyi és katonai titkosszolgálat az újságíró-szövetségbe? Milyen vállalatok működtetésével gazdagították a KGB számláit a magyar sajtóirányítás prominensei? Kik voltak azok a személyek, akik működtették ezt a mechanizmust? Ezekre a kérdésekre is választ keres a NEB Könyvtár most megjelent kötetének szerzője. pdf 0,5mb
Az 1989. évi csehszlovákiai bársonyos forradalom után politikai bombaként robbant a hír a helyi médiában, hogy az ország fővárosa több olyan nemzetközi szervezetnek nyújt otthont, amelyek valójában a szovjet titkosszolgálat, vagyis a KGB fedőszerveként működnek, illetve működtek, és ezáltal komolyan veszélyeztetik az ország szuverenitását. Ezek egyike volt a Nemzetközi Újságíró Szervezet (NÚSZ), amelynek legaktívabb tagszervezetei közé tartozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ).
A NÚSZ-t Koppenhágában hívták életre 1946-ban, a következő évtől azonban a székhelye átkerült Prágába. Az eredeti célkitűzés az volt, hogy a világ újságíróit egy közös érdekvédelmi és szakmai szervezetbe tömörítsék. Már az alakuló ülés után – nem alaptalanul – felmerült az a vád, hogy a Szovjetunió befolyást igyekszik szerezni a szervezet vezetőségében. A kétpólusú világ kialakulásával párhuzamosan a szervezeten belül is kiéleződtek az ellentétek, amelyek végül szakításhoz vezettek: 1950-ben a demokratikus nyugati országok újságíróinak többsége távozott a NÚSZ-ból, ezzel a szovjet érdekérvényesítés akadálytalanná vált.
A MÚOSZ szerepe a NÚSZ-on belül az 1960-as évektől kezdődően vált egyre jelentősebbé. Ezt a szerepet 1966-ban intézményesítettek is: ettől az időponttól kezdődően a MÚOSZ mindenkori főtitkára a NÚSZ alelnöke és kincstárnoka is volt egyben. A magyar tagszervezet jelentős szerepet vállalt a NÚSZ harmadik világban folytatott ideológiai „hadviselésében”, továbbá a KGB által irányított szervezet és a nyugati világ újságíró-szövetségeinek közeledésében, miközben segítséget nyújtott a mindezen tevékenységekhez szükséges pénzügyi erőforrások előteremtésében. A NÚSZ Magyarországon is alapított vállalatokat, amelyek jelentős adó- és vámkedvezményeket élveztek, és a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének adatai szerint különböző gazdasági visszaélésekkel sértették a magyar
gazdaság érdekeit. E cégek a nyolcvanas évekre tetemes ingó és ingatlanvagyont halmoztak fel, amely a rendszerváltoztatás idején nyomtalanul felszívódott. Milyen feladatokat kapott a KGB fedőszervezetétől a MÚOSZ? Hogyan hajtotta végre ezeket? Hogyan épült be a magyar belügyi és katonai titkosszolgálat az újságíró-szövetségbe? Milyen vállalatok működtetésével gazdagították a KGB számláit a magyar sajtóirányítás prominensei? Kik voltak azok a személyek, akik működtették ezt a mechanizmust? Ezekre a kérdésekre is választ keres a NEB Könyvtár most megjelent kötetének szerzője. pdf 0,5mb
Kód:
https://data.hu/get/136.... [A teljes linkek csak bejelentkezett felhasználóknak láthatók]
