9 órája
Vas Zoltán - Horthy
![[Kép: MjM3Njg1NQ.jpg]](https://kephost.net/p/MjM3Njg1NQ.jpg)
A két külön kötetben, 1969-ben és 1971-ben megjelent, nagy sikerű Horthy-portré egyesített – és sok jellemző epizóddal bővített – kiadása ez a könyv. A kortárs szól az 1919-es ellenforradalom katonai, politikai, ideológiai megalapozóiról, Horthyról, Bethlenről, Gömbösről, társaikról. A kortárs emlékezik aki tizenhat évet töltött a hírhedt kormányzó börtöneiben, annyira azonban nem elfogult, hogy ne az igazat írja. A tények önmagukért beszélnek: a legfőbb érvek a kíméletlen leleplezésben. A tragikus részletek szereplőinek tettei sokáig maguk után vonják ártalmas következményeiket. Fényképek, kivágott újságlapok, letépett falragaszok, sokáig emlékezetes utcanevek, helységnevek, hóhérnevek a fogékony megfigyelőben még évtizedek múltán is az eleven valóság érzetét képesek felkelteni, megdöbbentő körülményeikkel, sötét hátterükkel együtt. Vas Zoltán is ilyen roppant érzékeny megfigyelő és érvelő. Politikai pályája ugyan – az ellenállás frontján – akkor bontakozott ki, amikor Horthy már rég nem „Őfelsége szárnysegéde”, nem is szimbóluma a „történelmi osztályok” megdönthetetlennek tűnt hatalmának, mégis, Horthy szerepét, mely egy jóvágású fregattkapitány kedélyesen-könnyen alakuló katonai pályakezdésétől a nemzet ügyét gyáván, cinikusan eláruló politikai diktátor ténykedéséig ível – ezt az utat is úgy ismeri Vas Zoltán (részint a hírhedt alakok naplóiból, nemrég előkerült dokumentumokból, titkos iratokból), mintha kezdettől minden mozzanatnak szemtanúja lett volna. S nemcsak azokat a hadmozdulatokat eleveníti meg, melyeket Horthy a nyilvánosság színpada számára eszelt ki, hanem azokat a manővereket is, amiket takargatni igyekezett szűkebb környezete, családja előtt. Vas Zoltán számos hazugság eredetére derít fényt. Más és más oldalról közelít a történtek felé, idézi azt a zavaros és ijesztő légkört, amelyben az embergyalázások megestek, sőt az ellenzéki csatározások is nemegyszer az ellenforradalmároknak, fegyveres banditáknak kedveztek. Hogy történhetett mindez? – többek közt erre ad választ az író. Válaszába természetesen belejátszik már az utókor számos felismerése – biztos ítélete – is. így fonódik össze ebben a könyvben a közösség tapasztalata és a személyes élmény, a szenvedélyes oknyomozás és a lehiggadt-bölcs véleménymondás.
E könyv esetleg még vitatható pontjait korrigálhatja a szaktudomány, de az író különös tudását, nemegyszer „koronatanúi” hitelét, vallomását nem nélkülözheti. Sőt fontos fogódzóul hasznosíthatja, ha körültekintően pontos magyarázatot kíván adni arra: miféle játszmák, cselvetések eredményeként került a kormányzói székbe – s költözött a Várba – Horthy, akit a közvélemény a „lovas tengerész” címmel ajándékozott meg. pdf 32mb 1975
A két külön kötetben, 1969-ben és 1971-ben megjelent, nagy sikerű Horthy-portré egyesített – és sok jellemző epizóddal bővített – kiadása ez a könyv. A kortárs szól az 1919-es ellenforradalom katonai, politikai, ideológiai megalapozóiról, Horthyról, Bethlenről, Gömbösről, társaikról. A kortárs emlékezik aki tizenhat évet töltött a hírhedt kormányzó börtöneiben, annyira azonban nem elfogult, hogy ne az igazat írja. A tények önmagukért beszélnek: a legfőbb érvek a kíméletlen leleplezésben. A tragikus részletek szereplőinek tettei sokáig maguk után vonják ártalmas következményeiket. Fényképek, kivágott újságlapok, letépett falragaszok, sokáig emlékezetes utcanevek, helységnevek, hóhérnevek a fogékony megfigyelőben még évtizedek múltán is az eleven valóság érzetét képesek felkelteni, megdöbbentő körülményeikkel, sötét hátterükkel együtt. Vas Zoltán is ilyen roppant érzékeny megfigyelő és érvelő. Politikai pályája ugyan – az ellenállás frontján – akkor bontakozott ki, amikor Horthy már rég nem „Őfelsége szárnysegéde”, nem is szimbóluma a „történelmi osztályok” megdönthetetlennek tűnt hatalmának, mégis, Horthy szerepét, mely egy jóvágású fregattkapitány kedélyesen-könnyen alakuló katonai pályakezdésétől a nemzet ügyét gyáván, cinikusan eláruló politikai diktátor ténykedéséig ível – ezt az utat is úgy ismeri Vas Zoltán (részint a hírhedt alakok naplóiból, nemrég előkerült dokumentumokból, titkos iratokból), mintha kezdettől minden mozzanatnak szemtanúja lett volna. S nemcsak azokat a hadmozdulatokat eleveníti meg, melyeket Horthy a nyilvánosság színpada számára eszelt ki, hanem azokat a manővereket is, amiket takargatni igyekezett szűkebb környezete, családja előtt. Vas Zoltán számos hazugság eredetére derít fényt. Más és más oldalról közelít a történtek felé, idézi azt a zavaros és ijesztő légkört, amelyben az embergyalázások megestek, sőt az ellenzéki csatározások is nemegyszer az ellenforradalmároknak, fegyveres banditáknak kedveztek. Hogy történhetett mindez? – többek közt erre ad választ az író. Válaszába természetesen belejátszik már az utókor számos felismerése – biztos ítélete – is. így fonódik össze ebben a könyvben a közösség tapasztalata és a személyes élmény, a szenvedélyes oknyomozás és a lehiggadt-bölcs véleménymondás.
E könyv esetleg még vitatható pontjait korrigálhatja a szaktudomány, de az író különös tudását, nemegyszer „koronatanúi” hitelét, vallomását nem nélkülözheti. Sőt fontos fogódzóul hasznosíthatja, ha körültekintően pontos magyarázatot kíván adni arra: miféle játszmák, cselvetések eredményeként került a kormányzói székbe – s költözött a Várba – Horthy, akit a közvélemény a „lovas tengerész” címmel ajándékozott meg. pdf 32mb 1975
Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
