<![CDATA[HHWForum.hu - Tutorialok]]> https://hhwforum.hu/ Wed, 13 May 2026 18:22:03 +0000 MyBB <![CDATA[11. XHTML í-sszefoglalás]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=211 Mon, 18 Feb 2008 22:55:02 +0800 HTML]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=211 11. XHTML í­?sszefoglalás

XHTML összefoglalása

Ebből a tutorialsorozatból megtanulhattad, hogyan kell szigorúbb és tisztább HTML oldalakat készí­teni.

Megtanultad, hogy az összes XHTML-elemet megfelelően kell egymásba ágyazni, az XHTML dokumentumoknak megfelelően formázottnak kell lenniük, minden parancsot kisbetűvel kell í­rni és minden XHTML tagot le kell zárni!

Szintén megtanultad, hogy az összes XHTML dokumentumnak tartalmaznia kell egy DOCTYPE meghatározást és, hogy a html, head, title, és body elemeket is tartalmazniuk kell a dokumentumoknak.


Mostmár ismered az XHTML-t, de hogyan tovább?

A következő lépés az lesz, hogy megtanulod a CSS-t, vagy a Java Scriptet.

CSS (Cascaiding Style Sheets - Egymásbaágyazott stí­luslapok)

A CSS-t arra használják, hogy irányí­tsák a kinézetét több weboldalnak.

A CSS-el, az összes stí­lus-meghatározó tulajdonságot száműzheted a HTML dokumentumodból, egyetlen különálló fájlba.

A CSS teljes irányí­tást ad neked az oldalad megjelenését illetőleg, nehogy elveszí­tsd a dokumentumod tartalmát a sok formázóparancs rengetegében.

(Majd készí­tek egy CSS tutorialt is.)


Java Script

A Java Script sokkal lendületesebbé tudja tenni a weboldalad. Egy statikus weboldal szép, amikor lapos tartalmat szeretnél mutatni, de egy dinamikus weboldal reagálni tud a látogató mozdulataira.

A Java Script a legnépszerűbb szkriptnyelv az interneten és az összes főbb bögnészővel együttműködik!

(A Java Script egy sokkal nagyobb falat, úgyhogy azzal majd jó sokára fogunk foglalkozni.)]]> 11. XHTML í­?sszefoglalás

XHTML összefoglalása

Ebből a tutorialsorozatból megtanulhattad, hogyan kell szigorúbb és tisztább HTML oldalakat készí­teni.

Megtanultad, hogy az összes XHTML-elemet megfelelően kell egymásba ágyazni, az XHTML dokumentumoknak megfelelően formázottnak kell lenniük, minden parancsot kisbetűvel kell í­rni és minden XHTML tagot le kell zárni!

Szintén megtanultad, hogy az összes XHTML dokumentumnak tartalmaznia kell egy DOCTYPE meghatározást és, hogy a html, head, title, és body elemeket is tartalmazniuk kell a dokumentumoknak.


Mostmár ismered az XHTML-t, de hogyan tovább?

A következő lépés az lesz, hogy megtanulod a CSS-t, vagy a Java Scriptet.

CSS (Cascaiding Style Sheets - Egymásbaágyazott stí­luslapok)

A CSS-t arra használják, hogy irányí­tsák a kinézetét több weboldalnak.

A CSS-el, az összes stí­lus-meghatározó tulajdonságot száműzheted a HTML dokumentumodból, egyetlen különálló fájlba.

A CSS teljes irányí­tást ad neked az oldalad megjelenését illetőleg, nehogy elveszí­tsd a dokumentumod tartalmát a sok formázóparancs rengetegében.

(Majd készí­tek egy CSS tutorialt is.)


Java Script

A Java Script sokkal lendületesebbé tudja tenni a weboldalad. Egy statikus weboldal szép, amikor lapos tartalmat szeretnél mutatni, de egy dinamikus weboldal reagálni tud a látogató mozdulataira.

A Java Script a legnépszerűbb szkriptnyelv az interneten és az összes főbb bögnészővel együttműködik!

(A Java Script egy sokkal nagyobb falat, úgyhogy azzal majd jó sokára fogunk foglalkozni.)]]> <![CDATA[10. XHTML Események]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=210 Mon, 18 Feb 2008 22:54:24 +0800 HTML]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=210
Amennyiben többet szeretnél tanulni ezen események programozásáról, ajánlanám figyelmedbe a JavaScriptet és a DHTML-t.

Ablak események:

Csak a body és frameset elemekben érvényes.

Attritbútum - Érték - Magyarázat

onload - script - Szkript futtatása, amikor a dokumentum betöltődik.
onunload - script - Szkript futtatása, amikor a dokumentum bezáródik.

Példák:

[/CODE]<frameset onload=&quot;alert ('A keret betöltődött!')&quot;></frameset>
<body unload=&quot;alert ('Köszönjük a látogatást!')&quot;></body>[/CODE]


Billentyűzet események:

Kizárólag űrlap elemeknél használhatóak.

Attritbútum - Érték - Magyarázat

onchange - script - Szkript futtatása, amikor a dokumentum megváltozik.
onsubmit - script - Szkript futtatása, amikor az űrlapot elküldték.
onreset - script - Szkript futtatása, amikor az űrlap alaphelyzetbe áll.
onselect - script - Szkript futtatása, amikor az elemet kiválasztják.
onblur - script - Szkript futtatása, amikor az elem elveszti a fókuszt.
onfocus - script - Szkript futtatása, amikor az elem fókuszba kerül.

Példák:

[/CODE]<form onsubmit="alert('Elküldve!')" onreset="alert('Alaphelyzetbe állí­tva...')"></form>
<input onchange="alert('Megváltozott!')" onfocus="alert ('Kiválasztottuk a beviteli mezőt!')" />
<input onblur="alert ('Elhagytuk a beviteli mezőt!')" />[/CODE]


Egér események:

Nem érvényes a base, bdo, br, frame, frameset, head, html, iframe, meta, param, script, style, és title elemekben.

Attritbútum - Érték - Magyarázat

onclick - script - Mi történjen az egérkattintásnál.
ondbclick - script - Mi történjen dupla egérkattintásnál.
onmousedown - script - Mit történjen, amikor az egér gombját lenyomva tartjuk.
onmousemove - script - Mi történjen, amikor az elem fölött mozgatjuk az egérkurzort.
onmouseover - script - Mi történjen, amikor az egér mutatója elhalad egy elem fölött.
onmouseout - script - Mi történjen, amikor az egérkurzor egy elemen kí­vülre kerül.
onmouseup - script - Mi történjen, amikor egy egérgombot felengedünk.

Példa:

[/CODE]<div onmousemove="alert ('Megmozdult! Big Grin')" onmouseover="alert('Az egeret a négyzet fölé húztad!')" onmouseout="alert('Az egérrel elhagytad a négyzetet!')" onclick="alert ('Kattintottál.')" ondblclick="alert ('Dupla kattintás történt.')" onmousedown="alert ('Lenyomtad az egérgombot.')" onmouseup="alert ('Felengedted az egérgombot.')" style="width:100px;height:100px;border:5px">[/align][/CODE]]]>
Amennyiben többet szeretnél tanulni ezen események programozásáról, ajánlanám figyelmedbe a JavaScriptet és a DHTML-t.

Ablak események:

Csak a body és frameset elemekben érvényes.

Attritbútum - Érték - Magyarázat

onload - script - Szkript futtatása, amikor a dokumentum betöltődik.
onunload - script - Szkript futtatása, amikor a dokumentum bezáródik.

Példák:

[/CODE]<frameset onload=&quot;alert ('A keret betöltődött!')&quot;></frameset>
<body unload=&quot;alert ('Köszönjük a látogatást!')&quot;></body>[/CODE]


Billentyűzet események:

Kizárólag űrlap elemeknél használhatóak.

Attritbútum - Érték - Magyarázat

onchange - script - Szkript futtatása, amikor a dokumentum megváltozik.
onsubmit - script - Szkript futtatása, amikor az űrlapot elküldték.
onreset - script - Szkript futtatása, amikor az űrlap alaphelyzetbe áll.
onselect - script - Szkript futtatása, amikor az elemet kiválasztják.
onblur - script - Szkript futtatása, amikor az elem elveszti a fókuszt.
onfocus - script - Szkript futtatása, amikor az elem fókuszba kerül.

Példák:

[/CODE]<form onsubmit="alert('Elküldve!')" onreset="alert('Alaphelyzetbe állí­tva...')"></form>
<input onchange="alert('Megváltozott!')" onfocus="alert ('Kiválasztottuk a beviteli mezőt!')" />
<input onblur="alert ('Elhagytuk a beviteli mezőt!')" />[/CODE]


Egér események:

Nem érvényes a base, bdo, br, frame, frameset, head, html, iframe, meta, param, script, style, és title elemekben.

Attritbútum - Érték - Magyarázat

onclick - script - Mi történjen az egérkattintásnál.
ondbclick - script - Mi történjen dupla egérkattintásnál.
onmousedown - script - Mit történjen, amikor az egér gombját lenyomva tartjuk.
onmousemove - script - Mi történjen, amikor az elem fölött mozgatjuk az egérkurzort.
onmouseover - script - Mi történjen, amikor az egér mutatója elhalad egy elem fölött.
onmouseout - script - Mi történjen, amikor az egérkurzor egy elemen kí­vülre kerül.
onmouseup - script - Mi történjen, amikor egy egérgombot felengedünk.

Példa:

[/CODE]<div onmousemove="alert ('Megmozdult! Big Grin')" onmouseover="alert('Az egeret a négyzet fölé húztad!')" onmouseout="alert('Az egérrel elhagytad a négyzetet!')" onclick="alert ('Kattintottál.')" ondblclick="alert ('Dupla kattintás történt.')" onmousedown="alert ('Lenyomtad az egérgombot.')" onmouseup="alert ('Felengedted az egérgombot.')" style="width:100px;height:100px;border:5px">[/align][/CODE]]]> <![CDATA[9. XHTML Attritbútumok]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=209 Mon, 18 Feb 2008 22:53:39 +0800 HTML]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=209
Fő attritbútumok!

Nem érvényes a base, head, html, meta, param, script, style, és title elemeknél.

Attritbútum - Érték - Magyarázat

class - class_szabály (class_rule) vagy style_szabály (style_rule) - Az elem osztálya, amelyet az CSS-programozás során használunk.
id - id_név (id_name) - Az elem egyéni azonosí­tója, amelyet máshol is használunk, nemcsak a CSS-ben.
style - style_meghatározás (style_definition) - Egy belső stí­lusmeghatározás, amellyel az adott elem megjelenését határozhatjuk meg.
title - eszköztipp_szöveg (tooltip_text) - Az elem fölé húzva az egeret a tipp ablak tartalma.

Példák:

[/CODE]&quot;#&quot;]Első link
[IMG]kerthaz.jpg[/IMG]
<div style=&quot;font-size:26px&quot;>26 pixeles szöveg[/align]
<ptitle=&quot;Hát ez az...&quot;>Én megmondtam.</p>[/CODE]


Nyelvi attritbútumok!

Nem érvényes a base, head, html, meta, param, script, style, és title elemeknél.

Attritbútum - Érték - Magyarázat

dir - ltr (left to right = balról jobbra) | rtl (right to left = jobbról balra) - Megadja a szöveg irányát.
lang - nyelvi_kód (language_code) - Megadja a nyelvi kódot.

Példák:

[/CODE]<p dir="rtl">Jobbról balra, de valahogy furcsa a pont helyzete...</p>
<div lang="hu" xml:lang="hu">Ezt a szöveget bizony, csak magyar nyelven tudod elolvasni.[/align][/CODE]


Billentyűzet attritbútumok!

Attritbútum - Érték - Magyarázat

accesskey - karakter (character) - Egy billentyűt jelöl ki az elem eléréséhez. ALT + egy billentyű lenyomásával a meghatározott elemre ugrik.
tabindex - szám (number) - A TAB billentyűt nyomkodva az elemre hányadikként ugorjunk.

Példák:

[/CODE]<input accesskey="l" value="ALT+l betűt lenyomja ugrunk erre az elemre." />
<input tabindex="3" value="Tabot harmadszorra lenyomva ugrunk erre a beviteli mezőre." />[/CODE]]]>
Fő attritbútumok!

Nem érvényes a base, head, html, meta, param, script, style, és title elemeknél.

Attritbútum - Érték - Magyarázat

class - class_szabály (class_rule) vagy style_szabály (style_rule) - Az elem osztálya, amelyet az CSS-programozás során használunk.
id - id_név (id_name) - Az elem egyéni azonosí­tója, amelyet máshol is használunk, nemcsak a CSS-ben.
style - style_meghatározás (style_definition) - Egy belső stí­lusmeghatározás, amellyel az adott elem megjelenését határozhatjuk meg.
title - eszköztipp_szöveg (tooltip_text) - Az elem fölé húzva az egeret a tipp ablak tartalma.

Példák:

[/CODE]&quot;#&quot;]Első link
[IMG]kerthaz.jpg[/IMG]
<div style=&quot;font-size:26px&quot;>26 pixeles szöveg[/align]
<ptitle=&quot;Hát ez az...&quot;>Én megmondtam.</p>[/CODE]


Nyelvi attritbútumok!

Nem érvényes a base, head, html, meta, param, script, style, és title elemeknél.

Attritbútum - Érték - Magyarázat

dir - ltr (left to right = balról jobbra) | rtl (right to left = jobbról balra) - Megadja a szöveg irányát.
lang - nyelvi_kód (language_code) - Megadja a nyelvi kódot.

Példák:

[/CODE]<p dir="rtl">Jobbról balra, de valahogy furcsa a pont helyzete...</p>
<div lang="hu" xml:lang="hu">Ezt a szöveget bizony, csak magyar nyelven tudod elolvasni.[/align][/CODE]


Billentyűzet attritbútumok!

Attritbútum - Érték - Magyarázat

accesskey - karakter (character) - Egy billentyűt jelöl ki az elem eléréséhez. ALT + egy billentyű lenyomásával a meghatározott elemre ugrik.
tabindex - szám (number) - A TAB billentyűt nyomkodva az elemre hányadikként ugorjunk.

Példák:

[/CODE]<input accesskey="l" value="ALT+l betűt lenyomja ugrunk erre az elemre." />
<input tabindex="3" value="Tabot harmadszorra lenyomva ugrunk erre a beviteli mezőre." />[/CODE]]]> <![CDATA[8. XHTML modulok]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=208 Mon, 18 Feb 2008 22:53:05 +0800 HTML]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=208 1. Miért XHTML-módosí­tás?

Az XHTML egy egyszerű, ámde nagy nyelv. Az XHTML tartalmazza a legfőbb funkciókat, amelyekre egy webszerkesztőnek szüksége lehet.

Néhány XHTML terv túl komplikált, mí­g néhány túl egyszerű.

Az XHTML-t modulokra választva, a W3C (World Wide web Consortium) megteremtette és bedefiniálta az XHTML parancsokat, amelyeket különállóan lehet használni kis eszközökön vagy kombinálva más XML alapokkal, nagyobb és komplexebb alkalmazásokba.

Az elemes XHTML-el lehet:
  • Kiválasztani az elemeket, hogy támogassanak egy eszközt, ami alap XHTML-t használ blokkok épí­tésére.
  • XHTML-hez kiegészí­tőket adni XML használatával, az alap XHTML szabályai megszegése nélkül.
  • Egyszerűsí­teni az XHTML-t olyan eszközökre, mint PDA, mobiltelefon, TV és otthoni készülékek.
  • Kiterjeszteni az XHTML-t egy komplex alkalmazásba, hozzáadva új XML funkciókat (mint MathML, SVG, hang és multimédia).
  • XHTML profilokat meghatározni, mint az XHTML Alap [Basic] (az XHTML egy részhalmazát, mobileszközökre).
XHTML modulok

A W3C 28 modulba vűlasztotta szét az XHTML meghatározását.

Modulnév - Magyarázat

Beépülő modul - Meghatározza a helytelení­tett "<applet>" elemet.
Alap modul - Meghatározza a "<base>" elemet.
Alap űrlap modul - Meghatározza az alap "<form>" elemeket.
Alap táblázat modul - Meghatározza az alap "<form>" elemeket.
Kétirányú szövegmodul - Meghatározza a kétirányú szövegmodul elemet.
Ügyféloldali térképmodul - Meghatározza a böngészőoldali "<map>" elemeket.
Módosí­tó modul - Meghatározza a módosí­tandó elemeket. (Törlés és beillesztés.)
??í‚°rlap modul - Meghatározza az összes elemet, amit az űrlapokban használhatunk.
Keretek modul - Meghatározza a "<frameset>" elemeit.
Hyperszöveg modul - Meghatározza az "<a>" elemet.
Kulcskeret modul - Meghatározza az "<iframe>" elemet.
Képmodul - Meghatározza az "<img>" elemet.
Belső esemény modul - Meghatározza az események attritbútumait, mint például az "onblur" és az "onchange".
őrökség modul - Meghatározza a helytelení­tett elemeket és attritbútumokat.
Link modul - Meghatározz a "<link>" elemet.
Lista modul - Meghatároza a lista elemeket, mint például "
  • ,
  • ,
    • , <dd>, <dt> és <dl>".
      Metainformáció modul - Meghatározza a "<meta>" elemet.
      Névmeghatározó modul - Meghatározza a helytelení­tett "name" attritbútumot.
      Objektum modul - Meghatározza az "<object>" és a "<param>" elemeket.
      Megjelení­tési modul - Meghatározza a megjelení­tési elemeket, mint például "" és "".
      [b]Script modul       - Meghatározz a "<script>" és a "<noscript> elemeket.
      Szerveroldali térképmodul - Meghatározza a szerveroldali "<map>" elemeket.
      Szerkezet modul - Meghatározza a következő elemeket: "<html>, <head>, <title> és <body>".
      Stí­lus attritbútum modul - Meghatározza a "<style>" attritbútumot.
      Stí­luslap modul - Meghatározza a "<style>" elemet.
      Táblázat modul - Meghatározza, mely elemek használhatóak a táblázatban.
      Cél modul - Meghatározza a "target" attritbútumot.
      Szöveg modul - Meghatározza tároló elemeket, mint például "

      és <h1>".

      [i]A helytelení­tett elemeket nem lehet használni az XHTML-ben.
]]> 1. Miért XHTML-módosí­tás?

Az XHTML egy egyszerű, ámde nagy nyelv. Az XHTML tartalmazza a legfőbb funkciókat, amelyekre egy webszerkesztőnek szüksége lehet.

Néhány XHTML terv túl komplikált, mí­g néhány túl egyszerű.

Az XHTML-t modulokra választva, a W3C (World Wide web Consortium) megteremtette és bedefiniálta az XHTML parancsokat, amelyeket különállóan lehet használni kis eszközökön vagy kombinálva más XML alapokkal, nagyobb és komplexebb alkalmazásokba.

Az elemes XHTML-el lehet:
  • Kiválasztani az elemeket, hogy támogassanak egy eszközt, ami alap XHTML-t használ blokkok épí­tésére.
  • XHTML-hez kiegészí­tőket adni XML használatával, az alap XHTML szabályai megszegése nélkül.
  • Egyszerűsí­teni az XHTML-t olyan eszközökre, mint PDA, mobiltelefon, TV és otthoni készülékek.
  • Kiterjeszteni az XHTML-t egy komplex alkalmazásba, hozzáadva új XML funkciókat (mint MathML, SVG, hang és multimédia).
  • XHTML profilokat meghatározni, mint az XHTML Alap [Basic] (az XHTML egy részhalmazát, mobileszközökre).
XHTML modulok

A W3C 28 modulba vűlasztotta szét az XHTML meghatározását.

Modulnév - Magyarázat

Beépülő modul - Meghatározza a helytelení­tett "<applet>" elemet.
Alap modul - Meghatározza a "<base>" elemet.
Alap űrlap modul - Meghatározza az alap "<form>" elemeket.
Alap táblázat modul - Meghatározza az alap "<form>" elemeket.
Kétirányú szövegmodul - Meghatározza a kétirányú szövegmodul elemet.
Ügyféloldali térképmodul - Meghatározza a böngészőoldali "<map>" elemeket.
Módosí­tó modul - Meghatározza a módosí­tandó elemeket. (Törlés és beillesztés.)
??í‚°rlap modul - Meghatározza az összes elemet, amit az űrlapokban használhatunk.
Keretek modul - Meghatározza a "<frameset>" elemeit.
Hyperszöveg modul - Meghatározza az "<a>" elemet.
Kulcskeret modul - Meghatározza az "<iframe>" elemet.
Képmodul - Meghatározza az "<img>" elemet.
Belső esemény modul - Meghatározza az események attritbútumait, mint például az "onblur" és az "onchange".
őrökség modul - Meghatározza a helytelení­tett elemeket és attritbútumokat.
Link modul - Meghatározz a "<link>" elemet.
Lista modul - Meghatároza a lista elemeket, mint például "
  • ,
  • ,
    • , <dd>, <dt> és <dl>".
      Metainformáció modul - Meghatározza a "<meta>" elemet.
      Névmeghatározó modul - Meghatározza a helytelení­tett "name" attritbútumot.
      Objektum modul - Meghatározza az "<object>" és a "<param>" elemeket.
      Megjelení­tési modul - Meghatározza a megjelení­tési elemeket, mint például "" és "".
      [b]Script modul       - Meghatározz a "<script>" és a "<noscript> elemeket.
      Szerveroldali térképmodul - Meghatározza a szerveroldali "<map>" elemeket.
      Szerkezet modul - Meghatározza a következő elemeket: "<html>, <head>, <title> és <body>".
      Stí­lus attritbútum modul - Meghatározza a "<style>" attritbútumot.
      Stí­luslap modul - Meghatározza a "<style>" elemet.
      Táblázat modul - Meghatározza, mely elemek használhatóak a táblázatban.
      Cél modul - Meghatározza a "target" attritbútumot.
      Szöveg modul - Meghatározza tároló elemeket, mint például "

      és <h1>".

      [i]A helytelení­tett elemeket nem lehet használni az XHTML-ben.
]]> <![CDATA[7. XHTML érvényesí­tés]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=207 Mon, 18 Feb 2008 22:52:23 +0800 HTML]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=207 7. XHTML érvényesí­Ã‚­tés

XHTML oldal érvényesí­tése a DTD segí­tségével!

Még mielőtt egy XHTML fájlt megfelelően érvényesí­tenél, be kell tenned a pontos DTD definí­ciót az oldala(i)d első sorába.

A Strict DTD azokat az elemeket és attritbútumokat tartalmazza, amelyeket érvénytelení­tett a W3C, vagy nem keretrendszerben jelennek meg.

[/CODE]<!DOCTYPE html PUBLIC
&quot;-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN&quot;
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd&quot;> [/CODE]

A Transitional DTD minden elemet tartalmaz, amelyet a Strict DTD is, a helytelení­tett elemeket és attritbútumokat is.

[/CODE]<!DOCTYPE html PUBLIC
"-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd">[/CODE]

A Frameset DTD mindent tartalmaz, amit a Transitional DTD is, és a kereteket is.

[/CODE]<!DOCTYPE html PUBLIC
"-//W3C//DTD XHTML 1.0 Frameset//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-frameset.dtd">[/CODE]

Egyszerű XHTML dokumentum:

[/CODE]<!DOCTYPE html
PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">
<html>
<head>
<title>Egyszerű dokumentum</title>
</head>
<body>


Egyszerű bekezdés.</p>
</body>
</html>[/CODE]

Ellenőrizd az XHTML-edet a W3C Validatorral!

Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
]]> 7. XHTML érvényesí­Ã‚­tés

XHTML oldal érvényesí­tése a DTD segí­tségével!

Még mielőtt egy XHTML fájlt megfelelően érvényesí­tenél, be kell tenned a pontos DTD definí­ciót az oldala(i)d első sorába.

A Strict DTD azokat az elemeket és attritbútumokat tartalmazza, amelyeket érvénytelení­tett a W3C, vagy nem keretrendszerben jelennek meg.

[/CODE]<!DOCTYPE html PUBLIC
&quot;-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN&quot;
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd&quot;> [/CODE]

A Transitional DTD minden elemet tartalmaz, amelyet a Strict DTD is, a helytelení­tett elemeket és attritbútumokat is.

[/CODE]<!DOCTYPE html PUBLIC
"-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd">[/CODE]

A Frameset DTD mindent tartalmaz, amit a Transitional DTD is, és a kereteket is.

[/CODE]<!DOCTYPE html PUBLIC
"-//W3C//DTD XHTML 1.0 Frameset//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-frameset.dtd">[/CODE]

Egyszerű XHTML dokumentum:

[/CODE]<!DOCTYPE html
PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">
<html>
<head>
<title>Egyszerű dokumentum</title>
</head>
<body>


Egyszerű bekezdés.</p>
</body>
</html>[/CODE]

Ellenőrizd az XHTML-edet a W3C Validatorral!

Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
]]> <![CDATA[6. XHTML Hogyan?]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=206 Mon, 18 Feb 2008 22:51:33 +0800 HTML]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=206 Hogyan alakí­tsunk át egy HTML odalt XHTML-é?

Ahhoz, hogy átalakí­ts egy weboldatl HTML-ből XHTML-be, tisztában kell lenned az XHTML szintaxisával (lásd. XHTML szintaxis lecke cí­mű lecke). A következő lépéseket kell végrehajtanod:

1. Dokumentumtí­pus-definí­ciót megadni!

A következő DOCTYPE definí­ciót minden oldal első sorában, még a <html> rész előtt meg kell adni!

[/CODE]<!DOCTYPE html PUBLIC
&quot;-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN&quot;
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd&quot;> [/CODE]

Most a Transitional tí­pusú DOCTYPE-ot mutattuk be, de választhattuk volna a Strict DTD-t, de ehhez kissé nehezebb alkalmazkodni, mert kevesebb parancs használatát engedélyezi (a Strict).


Megjegyzés a DOCTYPE-ról:

Az oldalaidnak tartalmazniuk kell a DOCTYPE definí­ciót, hogyha pontos XHTML oldalként szeretnéd érvényesí­teni.

De legyél körültekintő, mert az újabb böngészők (mint Internet Explorer 6) lehet, hogy kezelik a dokumentumodat, függetlenül a <!DOCTYPE> meghatározástól. Hogyha egy böngésző az oldalt DOCTYPE-al olvassa, úgy fogja kezelni, mint egy pontos dokumentumot. Lehet, hogy az XHTML dokumentum máshogy fog kinézni, hogyha nem tartalmazza a DOCTYPE meghatározást.


2. Kisbetűs parancsok és attritbútum nevek!

Amióta az XHTML nagybetű-kisbetű érzékeny, azóta az XHTML csak a kisbetűs HTML parancsokat, attritbútum neveket és általános kereséseket és felülí­ró parancsokat kezeli.


3. ősszes attritbútumot idézőjelek ("") közé kell í­rni!

Amióta a W3C XHTML 1.0 ajánlás napvilágot látott, azóta kell az összes attritbútumértéket idézőjelek közé tenni. Az interneten minden weboldalt ellenőriztek, hogy idézőjelek között legyenek az attritbútumértékeik. Ez időpazarló munka volt, ezért sosem fogják elfelejteni ezt az időszakot.


4. Üres parancsok: <hr>,
és <img>

Az üres parancsok nem engedélyezettek az XHTML-ben. A <hr> és
tagokat (teg, parancs) felülí­rjuk a <hr /> és
parancsokkal.

Egy próblémát okozott, hogy a Netscape félreértelmezte a
parancsot. Nem tudjuk miért, de a
tag viszont jól működött. Azután a felfedezés után, egy általános kereső és felülí­ró funkció került bele a programba, hogy lecserélje az előbb emlí­tett (hibás) tagokat.

Néhány egyéb tag (mint az <img>) hasonló problémával szenvedett, mint az előbb emlí­tett
tag. Elhatározták, hogy nem a </img> taggal zárják le, hanem a /> -el, amit a parancs végér helyeznek.
[/CODE][IMG]kep.jpg[/IMG][/CODE]


4. A weboldal érvényesí­tése!

Miután elkészí­tetted az összes oldalad, DTD-meghatározásostúl, lezárt parancsostúl, nekiláthatsz, hogy érvényestsd a következő oldal segí­tségével:
Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
. Hogyha valamilyen hibát nem értesz, böngészd a következő oldalt és ott biztos megtalálod a kérdésedre a választ. Amennyiben mégsem, akkor készségesen állok rendelkezésedre! [Kép: cool.gif] (
Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
)]]> Hogyan alakí­tsunk át egy HTML odalt XHTML-é?

Ahhoz, hogy átalakí­ts egy weboldatl HTML-ből XHTML-be, tisztában kell lenned az XHTML szintaxisával (lásd. XHTML szintaxis lecke cí­mű lecke). A következő lépéseket kell végrehajtanod:

1. Dokumentumtí­pus-definí­ciót megadni!

A következő DOCTYPE definí­ciót minden oldal első sorában, még a <html> rész előtt meg kell adni!

[/CODE]<!DOCTYPE html PUBLIC
&quot;-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN&quot;
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd&quot;> [/CODE]

Most a Transitional tí­pusú DOCTYPE-ot mutattuk be, de választhattuk volna a Strict DTD-t, de ehhez kissé nehezebb alkalmazkodni, mert kevesebb parancs használatát engedélyezi (a Strict).


Megjegyzés a DOCTYPE-ról:

Az oldalaidnak tartalmazniuk kell a DOCTYPE definí­ciót, hogyha pontos XHTML oldalként szeretnéd érvényesí­teni.

De legyél körültekintő, mert az újabb böngészők (mint Internet Explorer 6) lehet, hogy kezelik a dokumentumodat, függetlenül a <!DOCTYPE> meghatározástól. Hogyha egy böngésző az oldalt DOCTYPE-al olvassa, úgy fogja kezelni, mint egy pontos dokumentumot. Lehet, hogy az XHTML dokumentum máshogy fog kinézni, hogyha nem tartalmazza a DOCTYPE meghatározást.


2. Kisbetűs parancsok és attritbútum nevek!

Amióta az XHTML nagybetű-kisbetű érzékeny, azóta az XHTML csak a kisbetűs HTML parancsokat, attritbútum neveket és általános kereséseket és felülí­ró parancsokat kezeli.


3. ősszes attritbútumot idézőjelek ("") közé kell í­rni!

Amióta a W3C XHTML 1.0 ajánlás napvilágot látott, azóta kell az összes attritbútumértéket idézőjelek közé tenni. Az interneten minden weboldalt ellenőriztek, hogy idézőjelek között legyenek az attritbútumértékeik. Ez időpazarló munka volt, ezért sosem fogják elfelejteni ezt az időszakot.


4. Üres parancsok: <hr>,
és <img>

Az üres parancsok nem engedélyezettek az XHTML-ben. A <hr> és
tagokat (teg, parancs) felülí­rjuk a <hr /> és
parancsokkal.

Egy próblémát okozott, hogy a Netscape félreértelmezte a
parancsot. Nem tudjuk miért, de a
tag viszont jól működött. Azután a felfedezés után, egy általános kereső és felülí­ró funkció került bele a programba, hogy lecserélje az előbb emlí­tett (hibás) tagokat.

Néhány egyéb tag (mint az <img>) hasonló problémával szenvedett, mint az előbb emlí­tett
tag. Elhatározták, hogy nem a </img> taggal zárják le, hanem a /> -el, amit a parancs végér helyeznek.
[/CODE][IMG]kep.jpg[/IMG][/CODE]


4. A weboldal érvényesí­tése!

Miután elkészí­tetted az összes oldalad, DTD-meghatározásostúl, lezárt parancsostúl, nekiláthatsz, hogy érvényestsd a következő oldal segí­tségével:
Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
. Hogyha valamilyen hibát nem értesz, böngészd a következő oldalt és ott biztos megtalálod a kérdésedre a választ. Amennyiben mégsem, akkor készségesen állok rendelkezésedre! [Kép: cool.gif] (
Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
)]]> <![CDATA[5. XHTML DTD]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=205 Mon, 18 Feb 2008 22:50:51 +0800 HTML]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=205
<!DOCTYPE> - t kötelező megadni!

Az XHTML dokumentum három fő részből áll:
  • a dokumentumtí­pusból,
  • a head-ből
  • és a body-ból.
Az alap dokumentum-felépí­tés:

[/CODE]<!DOCTYPE ...>

<html>

<head>
<title>... </title>
</head>

<body>
...
</body>

</html>[/CODE]

A DOCTYPE meghatározásnak mindig az XHTML dokumentum első sorában kell szerepelnie!


Egy XHTML példa:

Egyszerű XHTML dokumentum szerkezete:

[/CODE]<!DOCTYPE html
PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">

<html>

<head>
<title>Egyszerű dokumentum</title>
</head>

<body>


Egyszerű bekezdés.</p>
</body>

</html>[/CODE]

A DOCTYPE meghatározza a dokumentum tí­pusát:

[/CODE]<!DOCTYPE html
PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">[/CODE]

A dokumentum hátralevő része a következő módon néz ki:

[/CODE]<html>

<head>
<title>Egyszerű dokumentum</title>
</head>

<body>


Egyszerű bekezdés.</p>
</body>

</html>[/CODE]


A három dokumentumtí­pus meghatározása:
  • a DTD meghatározza a weboldal szintaxisát (szintaktikáját) az SGML-ben,
  • a DTD-t az SGML alkalmazások használják, mint HTML, hogy meghatározzanak szabályokat a jelölődokumentumok bizonyos tí­pusainak elfogadására, tartalmazva az elem és a lényeg meghatározásának egy csoportját,
  • az XHTML egy SGML dokumentumtí­pus-meghatározásban van meghatározva, vagy 'DTD',
  • egy XHTML DTD pontosan leí­rja számí­tógép számára olvasható nyelven a megengedett szintaxist és az XHTHML jelölés nyelvtanát.
Jelenleg három XHTML dokumentumfajta van:
  • szigorú (Strict)
  • átmeneti (Transitional)
  • keretes (Frameset)
Az XHTML 1.0 három XML dokumentumtí­pust határoz meg, három DTD-ben: szigorú, átmeneti és keretes.

XHTML 1.0 Strict:

[/CODE]<!DOCTYPE html
PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">[/CODE]

Akkor használd, amikor valóban tiszta, összevisszaságoktól mentes jelölést szeretnél. Cascaiding Style Sheets-el együtt használd.


XHTML 1.0 Transitional:

[/CODE]<!DOCTYPE html
PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd">[/CODE]

Akkor használd, amikor szükséged van a HTML prezentációs funkcióira és olyan böngészőket szeretnél támogatni, amelyek nem értik a Cascaiding Style Sheets-et.


XHTML 1.0 Frameset:

[/CODE]<!DOCTYPE html
PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Frameset//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-frameset.dtd">[/CODE]

Akkor használd, amikor a HTML kereteket szeretnél használni, hogy feloszd a böngészőnek az ablakát kettő, vagy több keretbe.


Magyarázatok:

DTD = Document Type Definition (dokumentumtí­pus-meghatározás).
Strict - szigorú.
Transitional - átmeneti.
Frameset - keretes.
frame - keret.
Cascaiding Style Sheets = CSS (Egymásbaágyazott stí­luslapok)]]>
<!DOCTYPE> - t kötelező megadni!

Az XHTML dokumentum három fő részből áll:
  • a dokumentumtí­pusból,
  • a head-ből
  • és a body-ból.
Az alap dokumentum-felépí­tés:

[/CODE]<!DOCTYPE ...>

<html>

<head>
<title>... </title>
</head>

<body>
...
</body>

</html>[/CODE]

A DOCTYPE meghatározásnak mindig az XHTML dokumentum első sorában kell szerepelnie!


Egy XHTML példa:

Egyszerű XHTML dokumentum szerkezete:

[/CODE]<!DOCTYPE html
PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">

<html>

<head>
<title>Egyszerű dokumentum</title>
</head>

<body>


Egyszerű bekezdés.</p>
</body>

</html>[/CODE]

A DOCTYPE meghatározza a dokumentum tí­pusát:

[/CODE]<!DOCTYPE html
PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">[/CODE]

A dokumentum hátralevő része a következő módon néz ki:

[/CODE]<html>

<head>
<title>Egyszerű dokumentum</title>
</head>

<body>


Egyszerű bekezdés.</p>
</body>

</html>[/CODE]


A három dokumentumtí­pus meghatározása:
  • a DTD meghatározza a weboldal szintaxisát (szintaktikáját) az SGML-ben,
  • a DTD-t az SGML alkalmazások használják, mint HTML, hogy meghatározzanak szabályokat a jelölődokumentumok bizonyos tí­pusainak elfogadására, tartalmazva az elem és a lényeg meghatározásának egy csoportját,
  • az XHTML egy SGML dokumentumtí­pus-meghatározásban van meghatározva, vagy 'DTD',
  • egy XHTML DTD pontosan leí­rja számí­tógép számára olvasható nyelven a megengedett szintaxist és az XHTHML jelölés nyelvtanát.
Jelenleg három XHTML dokumentumfajta van:
  • szigorú (Strict)
  • átmeneti (Transitional)
  • keretes (Frameset)
Az XHTML 1.0 három XML dokumentumtí­pust határoz meg, három DTD-ben: szigorú, átmeneti és keretes.

XHTML 1.0 Strict:

[/CODE]<!DOCTYPE html
PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">[/CODE]

Akkor használd, amikor valóban tiszta, összevisszaságoktól mentes jelölést szeretnél. Cascaiding Style Sheets-el együtt használd.


XHTML 1.0 Transitional:

[/CODE]<!DOCTYPE html
PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd">[/CODE]

Akkor használd, amikor szükséged van a HTML prezentációs funkcióira és olyan böngészőket szeretnél támogatni, amelyek nem értik a Cascaiding Style Sheets-et.


XHTML 1.0 Frameset:

[/CODE]<!DOCTYPE html
PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Frameset//EN"
http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-frameset.dtd">[/CODE]

Akkor használd, amikor a HTML kereteket szeretnél használni, hogy feloszd a böngészőnek az ablakát kettő, vagy több keretbe.


Magyarázatok:

DTD = Document Type Definition (dokumentumtí­pus-meghatározás).
Strict - szigorú.
Transitional - átmeneti.
Frameset - keretes.
frame - keret.
Cascaiding Style Sheets = CSS (Egymásbaágyazott stí­luslapok)]]> <![CDATA[4. XHTML szintaxis]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=204 Mon, 18 Feb 2008 22:49:57 +0800 HTML]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=204
Néhány XHTML szintaxisszabály:

- Az attritbútumok neveit kisbetűvel kell í­rni.
- Az attritbútumok értékeit idézőjelek ("") közé kell tenni.
- Az attritbútumok rövidí­tése tilos!
- Az id attritbútum felülí­rja a name attritbútumot.
- Az XHTML tí­pusa (DTD) meghatározza az adott dokumentumban használható és kötelező elemeket.


Az attritbútumok neveit kisbetűvel kell í­rni!

Ez helytelen:

[/CODE]<table WIDTH=&quot;100%&quot;>[/CODE]

Ez helyes:

[/CODE]<table width="100%">[/CODE]
[/CODE][IMG]kep.gif[/IMG][/CODE]

Az attritbútumok értékeit idézőjelek ("") közé kell tenni!

Ez helytelen:

[/CODE]<table width=100%>[/CODE]

Ez helyes:

[/CODE]<table width="100%">[/CODE]


Az attritbútumok rövidí­tése tilos!

Ez helytelen:

[/CODE]<input checked>
<input readonly>
<input disabled>
<option selected>
<frame noresize>[/CODE]

Ez í­gy helyes:

[/CODE]<input checked="checked" />
<input readonly="readonly" />
<input disabled="disabled" />
<option selected="selected" />
<frame noresize="noresize" />[/CODE]

Itt egy lista a HTML-ben rövidí­thető attritbútumokról és az XHTML megfelelőjükről szól.

[Kép: xhtmltnq5.jpg]


Az id attritbútum felülí­rja a name attritbútumot!

A HTML 4.01. hozzárendel egy név attritbútumot a következő elemekhez: a; applet; frame; iframe; img és map. XHTML-ben a név attritbútum helytelen. Használd az id-t helyette.

Helytelen kód:

[/CODE][IMG]kep.gif[/IMG][/CODE]

Helyes kód:

[/CODE][IMG]kep.gif[/IMG][/CODE]

Megjegyzés: A régebbi böngészőkkel való kompatibilitás érdekében, használd az id és a name attritbútumot ugyanazon értékekkel.

Például: [/CODE][IMG]kep.gif[/IMG][/CODE]


Fontos kompatibilitási megjegyzés!

Hogy az XHTML-t kompatibilissé tedd a mai böngészőkkel, egy extra "szóközt" kell tenned a "/" szimbólum elé.


A nyelv attritbútum:

A nyelv (lang) attritbútum hozzárendelhető majdnem az összes XHTML elemhez. Ez meghatározza a tartalom nyelvét egy elemen belül.

Hogyha nyelv (lang) attritbútumot használsz egy elemen belül, hozzá kell adnod az xml:lang attritbútumot, mint az alábbi esetben:

[/CODE]<div lang="eng" xml:lang="eng">Hello England![/align][/CODE]


Nélkülözhetetlen XHTML elemek!

Minden XHTML dokumentumnak tartalmaznia kell egy DOCTYPE meghatározást. A html, head és body elemeknek mindenképpen szerepelniük kell az oldal szerkezetében és a title elemnek a head elemen belül kell kötelezően szerepelnie.

A minimum XHTML szerkezet:

[/CODE]<!DOCTYPE A dokumentum tí­pusának meghatározás kerül majd ide>
<html xmlns=http://www.w3.org/1999/xhtml">
<head>
<title>A cí­m ide kerül</title>
</head>

<body>
</body>

</html>[/CODE]

Megjegyzés: A DOCTYPE meghatározás nem az XHTML dokumentum része, ez nem egy XHTML elem, í­gy ezt nem kell (nem szabd!) lezárni.

Az XHTML dokumentum meghatározásáról részletesebben a következő leckében tanulhatsz.

Megjegyzés: A leckében található attritbútum kifejezések helyett lehet használni a tulajdonság kifejezést is.]]>
Néhány XHTML szintaxisszabály:

- Az attritbútumok neveit kisbetűvel kell í­rni.
- Az attritbútumok értékeit idézőjelek ("") közé kell tenni.
- Az attritbútumok rövidí­tése tilos!
- Az id attritbútum felülí­rja a name attritbútumot.
- Az XHTML tí­pusa (DTD) meghatározza az adott dokumentumban használható és kötelező elemeket.


Az attritbútumok neveit kisbetűvel kell í­rni!

Ez helytelen:

[/CODE]<table WIDTH=&quot;100%&quot;>[/CODE]

Ez helyes:

[/CODE]<table width="100%">[/CODE]
[/CODE][IMG]kep.gif[/IMG][/CODE]

Az attritbútumok értékeit idézőjelek ("") közé kell tenni!

Ez helytelen:

[/CODE]<table width=100%>[/CODE]

Ez helyes:

[/CODE]<table width="100%">[/CODE]


Az attritbútumok rövidí­tése tilos!

Ez helytelen:

[/CODE]<input checked>
<input readonly>
<input disabled>
<option selected>
<frame noresize>[/CODE]

Ez í­gy helyes:

[/CODE]<input checked="checked" />
<input readonly="readonly" />
<input disabled="disabled" />
<option selected="selected" />
<frame noresize="noresize" />[/CODE]

Itt egy lista a HTML-ben rövidí­thető attritbútumokról és az XHTML megfelelőjükről szól.

[Kép: xhtmltnq5.jpg]


Az id attritbútum felülí­rja a name attritbútumot!

A HTML 4.01. hozzárendel egy név attritbútumot a következő elemekhez: a; applet; frame; iframe; img és map. XHTML-ben a név attritbútum helytelen. Használd az id-t helyette.

Helytelen kód:

[/CODE][IMG]kep.gif[/IMG][/CODE]

Helyes kód:

[/CODE][IMG]kep.gif[/IMG][/CODE]

Megjegyzés: A régebbi böngészőkkel való kompatibilitás érdekében, használd az id és a name attritbútumot ugyanazon értékekkel.

Például: [/CODE][IMG]kep.gif[/IMG][/CODE]


Fontos kompatibilitási megjegyzés!

Hogy az XHTML-t kompatibilissé tedd a mai böngészőkkel, egy extra "szóközt" kell tenned a "/" szimbólum elé.


A nyelv attritbútum:

A nyelv (lang) attritbútum hozzárendelhető majdnem az összes XHTML elemhez. Ez meghatározza a tartalom nyelvét egy elemen belül.

Hogyha nyelv (lang) attritbútumot használsz egy elemen belül, hozzá kell adnod az xml:lang attritbútumot, mint az alábbi esetben:

[/CODE]<div lang="eng" xml:lang="eng">Hello England![/align][/CODE]


Nélkülözhetetlen XHTML elemek!

Minden XHTML dokumentumnak tartalmaznia kell egy DOCTYPE meghatározást. A html, head és body elemeknek mindenképpen szerepelniük kell az oldal szerkezetében és a title elemnek a head elemen belül kell kötelezően szerepelnie.

A minimum XHTML szerkezet:

[/CODE]<!DOCTYPE A dokumentum tí­pusának meghatározás kerül majd ide>
<html xmlns=http://www.w3.org/1999/xhtml">
<head>
<title>A cí­m ide kerül</title>
</head>

<body>
</body>

</html>[/CODE]

Megjegyzés: A DOCTYPE meghatározás nem az XHTML dokumentum része, ez nem egy XHTML elem, í­gy ezt nem kell (nem szabd!) lezárni.

Az XHTML dokumentum meghatározásáról részletesebben a következő leckében tanulhatsz.

Megjegyzés: A leckében található attritbútum kifejezések helyett lehet használni a tulajdonság kifejezést is.]]> <![CDATA[3. XHTML vagy HTML]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=203 Mon, 18 Feb 2008 22:49:03 +0800 HTML]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=203
Hogyan készülj fel az XHTML-re?

Az XHTML nem nagyon különbözik a HTML 4.01-től, tehát a kódjaidat (HTML) 4.01-es állapotba hozni jó kezdés lehet.

Ráadásul gyakorolhatod HTML kódokat csupa kisbetűvel í­rni és SOHA ki nem hagyni a záró tagokat (mint </p>).

Jó kódolást!


Legfontosabb különbségek:

- XHTML elemeket megfelően kell egymásba ágyazni.
- XHTML elemeket mindig le kell zárni.
- XHTML elemeket mindig kisbetűvel í­rni.
- XHTML dokumentumoknak rendelkezniük kell fő elemekkel.


XHTML elemeket megfelően kell egymásba ágyazni

A HTML-ben néhány elemet szabálytalanul egymásba lehet ágyazni, mint például:

[/CODE]Ez a szöveg félkövér és dőlt.[/CODE]

Az XHTML-ben minden elemet megfelelően kell egymásba ágyazni!

[/CODE]Ez a szöveg félkövér és dőlt.[/CODE]

Megjegyzés: Gyakori hiba az egymásba ágyazott listáknál, hogy elfelejtjük a belső listákat
[*] és
elemeken belül elhelyezni.

Hibás kód:

[/CODE]
  • ??í‚ ??í‚ 
  • Kávé

    ??í‚ ??í‚ 
  • Tea
    ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    • ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    • Fekete tea

      ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    • Zöld tea

      ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    ??í‚ ??í‚ 
  • Tej

[/CODE]

Helyes kód:

[/CODE]
  • ??í‚ ??í‚ 
  • Kávé

    ??í‚ ??í‚ 
  • Tea
    ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    • ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    • Fekete tea

      ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    • Zöld tea

      ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    ??í‚ ??í‚ 
    ??í‚ ??í‚ 
  • Tej

[/CODE]

Figyeld meg, hogy elemet használtunk az
[/list] elem után a "helyes" példakódban.


XHTML-elemeket mindig le kell zárni!

Nem üres elemeket le kell zárnunk!

Ez hibás:

[/CODE]Ez egy bekezdés


Ez pedig egy másik bekezdés.[/CODE]

Ez helyes:

[/CODE]Ez egy bekezdés</p>


Ez pedig egy másik bekezdés.</p>[/CODE]


Üres elemeket le kell zárnunk!

Üres elemeknek rendelkezniük kell vagy egy lezáró résszel, vagy a kezdő résznek rendelkeznie kell egy /> végződéssel.

Hibás:

[/CODE]Sortörés:

Ví­zszintes vonal: <hr>
Kép: [IMG]boldog.gif[/IMG][/CODE]

Helyes:

[/CODE]Sortörés:

Ví­zszintes vonal: <hr />
Kép: [IMG]boldog.gif[/IMG][/CODE]


XHTML elemeket mindig kisbetűvel kell í­rni!

XHTML részletes leí­rása meghatározza, hogy az elemek nevei és tulajdonságait kisbetűvel kell í­rni.

Helytelen:

[/CODE]<BODY>


Ez egy bekezdés</P>
</BODY>[/CODE]

Helyes:

[/CODE]<body>


Ez egy bekezdés</p>
</body>[/CODE]


XHTML dokumentumoknak rendelkezniük kell fő elemekkel!

Minden XHTML elemet a <html> fő elemen belül kell elhelyezni. A többi elemeknek lehet al- (gyerek) elemük. Az alelemek párban kell, hogy legyenek és megfelelően be kell őket ágyazni a szülő elembe. Az alap dokumentumszerkezet a következő:

[/CODE]<html>
<head> ... </head>
<body> ... </body>
</html>[/CODE]]]>
Hogyan készülj fel az XHTML-re?

Az XHTML nem nagyon különbözik a HTML 4.01-től, tehát a kódjaidat (HTML) 4.01-es állapotba hozni jó kezdés lehet.

Ráadásul gyakorolhatod HTML kódokat csupa kisbetűvel í­rni és SOHA ki nem hagyni a záró tagokat (mint </p>).

Jó kódolást!


Legfontosabb különbségek:

- XHTML elemeket megfelően kell egymásba ágyazni.
- XHTML elemeket mindig le kell zárni.
- XHTML elemeket mindig kisbetűvel í­rni.
- XHTML dokumentumoknak rendelkezniük kell fő elemekkel.


XHTML elemeket megfelően kell egymásba ágyazni

A HTML-ben néhány elemet szabálytalanul egymásba lehet ágyazni, mint például:

[/CODE]Ez a szöveg félkövér és dőlt.[/CODE]

Az XHTML-ben minden elemet megfelelően kell egymásba ágyazni!

[/CODE]Ez a szöveg félkövér és dőlt.[/CODE]

Megjegyzés: Gyakori hiba az egymásba ágyazott listáknál, hogy elfelejtjük a belső listákat
[*] és
elemeken belül elhelyezni.

Hibás kód:

[/CODE]
  • ??í‚ ??í‚ 
  • Kávé

    ??í‚ ??í‚ 
  • Tea
    ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    • ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    • Fekete tea

      ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    • Zöld tea

      ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    ??í‚ ??í‚ 
  • Tej

[/CODE]

Helyes kód:

[/CODE]
  • ??í‚ ??í‚ 
  • Kávé

    ??í‚ ??í‚ 
  • Tea
    ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    • ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    • Fekete tea

      ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    • Zöld tea

      ??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
    ??í‚ ??í‚ 
    ??í‚ ??í‚ 
  • Tej

[/CODE]

Figyeld meg, hogy elemet használtunk az
[/list] elem után a "helyes" példakódban.


XHTML-elemeket mindig le kell zárni!

Nem üres elemeket le kell zárnunk!

Ez hibás:

[/CODE]Ez egy bekezdés


Ez pedig egy másik bekezdés.[/CODE]

Ez helyes:

[/CODE]Ez egy bekezdés</p>


Ez pedig egy másik bekezdés.</p>[/CODE]


Üres elemeket le kell zárnunk!

Üres elemeknek rendelkezniük kell vagy egy lezáró résszel, vagy a kezdő résznek rendelkeznie kell egy /> végződéssel.

Hibás:

[/CODE]Sortörés:

Ví­zszintes vonal: <hr>
Kép: [IMG]boldog.gif[/IMG][/CODE]

Helyes:

[/CODE]Sortörés:

Ví­zszintes vonal: <hr />
Kép: [IMG]boldog.gif[/IMG][/CODE]


XHTML elemeket mindig kisbetűvel kell í­rni!

XHTML részletes leí­rása meghatározza, hogy az elemek nevei és tulajdonságait kisbetűvel kell í­rni.

Helytelen:

[/CODE]<BODY>


Ez egy bekezdés</P>
</BODY>[/CODE]

Helyes:

[/CODE]<body>


Ez egy bekezdés</p>
</body>[/CODE]


XHTML dokumentumoknak rendelkezniük kell fő elemekkel!

Minden XHTML elemet a <html> fő elemen belül kell elhelyezni. A többi elemeknek lehet al- (gyerek) elemük. Az alelemek párban kell, hogy legyenek és megfelelően be kell őket ágyazni a szülő elembe. Az alap dokumentumszerkezet a következő:

[/CODE]<html>
<head> ... </head>
<body> ... </body>
</html>[/CODE]]]> <![CDATA[2. XHTML Miért?]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=202 Mon, 18 Feb 2008 22:47:47 +0800 HTML]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=202 Xtensible Markup Language = kiterjeszthető jelölőnyelv) egybeolvadása. Az XHTML tartalmazza a HTML 4.01-es változatának az összes elemét, az XML szintaxisával (szintatkikájával) kombinálva.

Miért XHTML?

Sok olyan honlapot lehet találni a weben, amely "rossz" HTML-t tartalmaz. A következő HTML kód remekül fog működni, hogyha egy böngészőben megtekinted (működés közben), még akkor is, hogyha ez nem követi a HTML szabályait.

[/CODE]<html>
<head>
<title>Ez egy rossz HTML oldal</title>
<body>
<h1>Rossz HTML
</body>[/CODE]

Az XML egy jelölő nyelv, amelyben minden elemet jelölni kell megfelelően, ami egy "jól formázott" dokumentumban mutatkozik meg.

Amí­g a HTML-t úgy tervezték, hogy a beí­rt adatokat jelení­tse meg a képernyőn, addig az XML-t úgy, hogy adatokat í­rjon le.

A mai piac különböző böngészőtechnológiákból áll. A legtöbb böngészőt internet-hozzáféréssel rendelkező számí­tógépeken, mí­g néhányat iternetezésre használt mobiltelefonokon futtatnak. Utóbbiak nem képesek értelmezni a hibás jelölőnyelvet.

Ezért - a HTML és az XML erősségeit kombinálva, olyan jelölőnyelvet kapunk, amely nemcsak most hasznos, hanem a jövőben is az lesz - XHTML.

XHTML oldalakat képes értelmezni minden olyan böngésző, amely támogatja az XML-t, és amí­g arra várunk, hogy a világ hátralévő része frissí­tsen az XML-támogatott böngészőkre, addig az XHTML lehetőséget biztosí­t arra, hogy "jól formázott" dokumentumokat í­rjunk most, amik az összes böngészőben működnek és visszafelé kompatibilisek a böngészőkkel.]]> Xtensible Markup Language = kiterjeszthető jelölőnyelv) egybeolvadása. Az XHTML tartalmazza a HTML 4.01-es változatának az összes elemét, az XML szintaxisával (szintatkikájával) kombinálva.

Miért XHTML?

Sok olyan honlapot lehet találni a weben, amely "rossz" HTML-t tartalmaz. A következő HTML kód remekül fog működni, hogyha egy böngészőben megtekinted (működés közben), még akkor is, hogyha ez nem követi a HTML szabályait.

[/CODE]<html>
<head>
<title>Ez egy rossz HTML oldal</title>
<body>
<h1>Rossz HTML
</body>[/CODE]

Az XML egy jelölő nyelv, amelyben minden elemet jelölni kell megfelelően, ami egy "jól formázott" dokumentumban mutatkozik meg.

Amí­g a HTML-t úgy tervezték, hogy a beí­rt adatokat jelení­tse meg a képernyőn, addig az XML-t úgy, hogy adatokat í­rjon le.

A mai piac különböző böngészőtechnológiákból áll. A legtöbb böngészőt internet-hozzáféréssel rendelkező számí­tógépeken, mí­g néhányat iternetezésre használt mobiltelefonokon futtatnak. Utóbbiak nem képesek értelmezni a hibás jelölőnyelvet.

Ezért - a HTML és az XML erősségeit kombinálva, olyan jelölőnyelvet kapunk, amely nemcsak most hasznos, hanem a jövőben is az lesz - XHTML.

XHTML oldalakat képes értelmezni minden olyan böngésző, amely támogatja az XML-t, és amí­g arra várunk, hogy a világ hátralévő része frissí­tsen az XML-támogatott böngészőkre, addig az XHTML lehetőséget biztosí­t arra, hogy "jól formázott" dokumentumokat í­rjunk most, amik az összes böngészőben működnek és visszafelé kompatibilisek a böngészőkkel.]]> <![CDATA[1. XHTML bevezető]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=201 Mon, 18 Feb 2008 22:46:08 +0800 HTML]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=201
1. XHTML bevezető


Mindenek előtt szükséged lesz a következő dolgok ismeretére:
- HTML nyelv elsajátí­tása (Imz jóvoltából megteheted),
- weblapkészí­tés alapjai.


Mi is az az XHTML?

- Az XHTML mozaikszó, az EXtensible HyperText Markup Language szóösszetételből származik, amely magyarul nagyjából annyit jelent, mint kiterjeszthető hiperszöveg jelölőnyelv.
- Az XHTML a sima HTML-t hivatott "lecserélni".
- Az XHTML majdnem azonos a HTML-el.
- Az XHTML egy szigorúbb, ámde tisztább változata a HTML-nek.
- Az XHTML, a HTML megújulása XML alapokon, amelyet ki lehet fejezni úgy is, hogy az XHTML egy XML dokumentum.
- Az XHTML rendelkezik W3C (World Wide Web Consortium - webes programozási nyelveket meghatározó szervezet) ajánlással.


Az XHTML, a W3C által ajánlott webes programozási nyelv!

2000. január 26-án került be az XHTML, a W3C ajánlásai közé. A W3C úgy definiálja az XHTML-t, mint a HTML legújabb változatát. Az XHTML fokozatosan felváltja a HTML-t.


Minden új böngésző támogatja az XHTML-t!

Az XHTML kompatibilis a HTML 4.01-es változatával, í­gy minden újabb böngésző támogatja azt.


Érvényesí­tés:

Hogyha a következő képet látod egy weboldalon, akkor biztos lehetsz abban, hogy azt az oldalt érvényes XHTML kód épí­ti fel.

[Kép: vxhtml.gif]]]>
1. XHTML bevezető


Mindenek előtt szükséged lesz a következő dolgok ismeretére:
- HTML nyelv elsajátí­tása (Imz jóvoltából megteheted),
- weblapkészí­tés alapjai.


Mi is az az XHTML?

- Az XHTML mozaikszó, az EXtensible HyperText Markup Language szóösszetételből származik, amely magyarul nagyjából annyit jelent, mint kiterjeszthető hiperszöveg jelölőnyelv.
- Az XHTML a sima HTML-t hivatott "lecserélni".
- Az XHTML majdnem azonos a HTML-el.
- Az XHTML egy szigorúbb, ámde tisztább változata a HTML-nek.
- Az XHTML, a HTML megújulása XML alapokon, amelyet ki lehet fejezni úgy is, hogy az XHTML egy XML dokumentum.
- Az XHTML rendelkezik W3C (World Wide Web Consortium - webes programozási nyelveket meghatározó szervezet) ajánlással.


Az XHTML, a W3C által ajánlott webes programozási nyelv!

2000. január 26-án került be az XHTML, a W3C ajánlásai közé. A W3C úgy definiálja az XHTML-t, mint a HTML legújabb változatát. Az XHTML fokozatosan felváltja a HTML-t.


Minden új böngésző támogatja az XHTML-t!

Az XHTML kompatibilis a HTML 4.01-es változatával, í­gy minden újabb böngésző támogatja azt.


Érvényesí­tés:

Hogyha a következő képet látod egy weboldalon, akkor biztos lehetsz abban, hogy azt az oldalt érvényes XHTML kód épí­ti fel.

[Kép: vxhtml.gif]]]> <![CDATA[Html Lecke 3]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=41 Sun, 06 May 2007 04:59:48 +0800 crancker]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=41 <div align=\'center\'>Html Lecke 3[/align]
Hiperlink


A HTML dokumentumok leghasznosabb tulajdonsága a hiperlinkek adta gazdag kapcsolatredszer. A hiperlinkekre
[/CODE]&quot;KAPCSOLAT&quot;] SZőVEG [/CODE]

tipusú formula begépelésével hivatkozhatunk. A "KAPCSOLAT" kifjezésbe í­rva kell meghatároznunk, hogy a "SZőVEG" mezore rákattintva milyen kapcsolat (levél, másik HTML dokumentum, stb) jöjjön létre. (A "href" a hyperlink reference - hiperkapcsolat referencia rövidí­tése )

Az alábbi szöveg begépelésével olyan linket hozunk létre, hogy e sorok szerzojének nevére rákattitintva levelet küldhetünk neki. A "mailto:" (levélküldés) szöveg után a cí­mzett e-mail cí­mét kell beí­rnunk.
[/CODE] AdobePlanet [/CODE]

Ha egy másik web-dokumentumra hivatkozunk, akkor a KAPCSOLAT mezobe a http:"után kell í­rnunk a kí­vánt dokumentum cí­mét.Az alábbi példában az Index Szeged cí­mlapjára ugorhatunk.
Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.

Ha a másik web-dokumentum ugyanabban a könyvtárban található, akkor csak a fájl nevét kell beí­rnunk.Példánkban tanfolyamunk bevezető oldalára ugrunk, ami a "html.htm" nevet viseli.
[/CODE]"index.htm"] Az AdobePlanet kezdő oldala [/CODE]

Ha a másik könyvtárban, de ugyanazon a szerveren van a fájl, akkor a jól ismert DOS-ra emlékeztető szintaxis alkalmazható.
[/CODE]"../../index.shtm"]Cí­mlapunk kettő könyvtári szinttel feljebb van.
"../../valami/mozi/"]A szegedi moziműsor. [/CODE]

Egy dokumentumon belül is ugorhatunk, illetve egy másik dokumentum adott pontjára is ugorhatunk, ha megfelelő cí­mkéket helyezünk el.

[/CODE]<a name=CIMKE"> SZőVEG </a>[/CODE]

A "CIMKE" kifejezés egy tetszőleges karakteres kifejezés lehet. A cimkére í­gy hivatkozhatunk.

[/CODE]"DOKUMENTUM#CIMKE] SZőVEG
<a name="teteje">Ezen oldal tetején elhelyeztünk egy cimkét: </a>
"#teteje"] í­í‚gy ugorhatunk fel.
"html3.htm#teteje"] Vagy í­gy.
http://www.valami.hu/comp/html/html3.htm#teteje"] Esetleg í­gy. [/CODE]

A következő leckében a lista használatát tanulhatjuk meg.]]> <div align=\'center\'>Html Lecke 3[/align]
Hiperlink


A HTML dokumentumok leghasznosabb tulajdonsága a hiperlinkek adta gazdag kapcsolatredszer. A hiperlinkekre
[/CODE]&quot;KAPCSOLAT&quot;] SZőVEG [/CODE]

tipusú formula begépelésével hivatkozhatunk. A "KAPCSOLAT" kifjezésbe í­rva kell meghatároznunk, hogy a "SZőVEG" mezore rákattintva milyen kapcsolat (levél, másik HTML dokumentum, stb) jöjjön létre. (A "href" a hyperlink reference - hiperkapcsolat referencia rövidí­tése )

Az alábbi szöveg begépelésével olyan linket hozunk létre, hogy e sorok szerzojének nevére rákattitintva levelet küldhetünk neki. A "mailto:" (levélküldés) szöveg után a cí­mzett e-mail cí­mét kell beí­rnunk.
[/CODE] AdobePlanet [/CODE]

Ha egy másik web-dokumentumra hivatkozunk, akkor a KAPCSOLAT mezobe a http:"után kell í­rnunk a kí­vánt dokumentum cí­mét.Az alábbi példában az Index Szeged cí­mlapjára ugorhatunk.
Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.

Ha a másik web-dokumentum ugyanabban a könyvtárban található, akkor csak a fájl nevét kell beí­rnunk.Példánkban tanfolyamunk bevezető oldalára ugrunk, ami a "html.htm" nevet viseli.
[/CODE]"index.htm"] Az AdobePlanet kezdő oldala [/CODE]

Ha a másik könyvtárban, de ugyanazon a szerveren van a fájl, akkor a jól ismert DOS-ra emlékeztető szintaxis alkalmazható.
[/CODE]"../../index.shtm"]Cí­mlapunk kettő könyvtári szinttel feljebb van.
"../../valami/mozi/"]A szegedi moziműsor. [/CODE]

Egy dokumentumon belül is ugorhatunk, illetve egy másik dokumentum adott pontjára is ugorhatunk, ha megfelelő cí­mkéket helyezünk el.

[/CODE]<a name=CIMKE"> SZőVEG </a>[/CODE]

A "CIMKE" kifejezés egy tetszőleges karakteres kifejezés lehet. A cimkére í­gy hivatkozhatunk.

[/CODE]"DOKUMENTUM#CIMKE] SZőVEG
<a name="teteje">Ezen oldal tetején elhelyeztünk egy cimkét: </a>
"#teteje"] í­í‚gy ugorhatunk fel.
"html3.htm#teteje"] Vagy í­gy.
http://www.valami.hu/comp/html/html3.htm#teteje"] Esetleg í­gy. [/CODE]

A következő leckében a lista használatát tanulhatjuk meg.]]> <![CDATA[Html Lecke 2]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=39 Sun, 06 May 2007 04:58:16 +0800 crancker]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=39 <div align=\'center\'>Html Lecke 2[/align]
Betűtipusok és stí­lusok

Ha a begépelt szövegeinket kövérí­teni, aláhuzni vagy döltté szeretnénk tenni, akkor a begépelt szöveg elé és utánna 1 megfelelő jelet kell raknunk.
.
[/CODE] Kövér (bold) betűk
Dőlt (italic) betűk
Aláhúzott (underlined)betűk [/CODE]

Persze az előbbi parancsok kombinálhatók is:

[/CODE] Kövér aláhúzott betűk
Dőlt aláhúzott betűk [/CODE]

A betű mérete is növelhető és csökkenthető valamint teljes mértékben is megadható.

[/CODE]<font size =+1> Eggyel növeltük a betűméretet. </font>
<font size ="-2"> 2-vel csökkentettük a betűméretet. </font>
<font size =6> 6-os betűméret </font>
<font size =3> Normál betűméret </font>[/CODE]

A betű tipusa is változtatható:
[/CODE]<font face ="Arial"> Arial betűtipus. </font>
<font face ="Times New Roman CE">[/CODE]

Times New Roman CE betűtipus Ha a gépén nincs ilyen, akkor az alapértelmezés szerinti betűtipus jön elo.
</font>

Könnyen készí­thetünk különféle fejléceket az alábbi parancsokkal, az alábbi parancsok automatikusan új bekezdést is létrehoznak:

[/CODE]<h1>??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
1-es fejléc
??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ </h1>
<h2>??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
2-es fejléc
??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ </h2>
<h3>??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
3-as fejléc
??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ </h3>
<h4>??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
4-es fejléc
??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ </h4>
<h5>??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
5-ös fejléc
??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ </h5>
<h6>??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
6-os fejléc
??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ </h6>[/CODE]

Ha mindez érthető volt akkor nyissunk meg 1 notepadot és próbáljuk. Hiszen az elolvasás nem jogosí­t fel bennünket a megtanulásra A következő részben a Hiperlink (link) működésével és használatával foglalkozunk.]]> <div align=\'center\'>Html Lecke 2[/align]
Betűtipusok és stí­lusok

Ha a begépelt szövegeinket kövérí­teni, aláhuzni vagy döltté szeretnénk tenni, akkor a begépelt szöveg elé és utánna 1 megfelelő jelet kell raknunk.
.
[/CODE] Kövér (bold) betűk
Dőlt (italic) betűk
Aláhúzott (underlined)betűk [/CODE]

Persze az előbbi parancsok kombinálhatók is:

[/CODE] Kövér aláhúzott betűk
Dőlt aláhúzott betűk [/CODE]

A betű mérete is növelhető és csökkenthető valamint teljes mértékben is megadható.

[/CODE]<font size =+1> Eggyel növeltük a betűméretet. </font>
<font size ="-2"> 2-vel csökkentettük a betűméretet. </font>
<font size =6> 6-os betűméret </font>
<font size =3> Normál betűméret </font>[/CODE]

A betű tipusa is változtatható:
[/CODE]<font face ="Arial"> Arial betűtipus. </font>
<font face ="Times New Roman CE">[/CODE]

Times New Roman CE betűtipus Ha a gépén nincs ilyen, akkor az alapértelmezés szerinti betűtipus jön elo.
</font>

Könnyen készí­thetünk különféle fejléceket az alábbi parancsokkal, az alábbi parancsok automatikusan új bekezdést is létrehoznak:

[/CODE]<h1>??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
1-es fejléc
??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ </h1>
<h2>??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
2-es fejléc
??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ </h2>
<h3>??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
3-as fejléc
??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ </h3>
<h4>??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
4-es fejléc
??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ </h4>
<h5>??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
5-ös fejléc
??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ </h5>
<h6>??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ 
6-os fejléc
??í‚ ??í‚ ??í‚ ??í‚ </h6>[/CODE]

Ha mindez érthető volt akkor nyissunk meg 1 notepadot és próbáljuk. Hiszen az elolvasás nem jogosí­t fel bennünket a megtanulásra A következő részben a Hiperlink (link) működésével és használatával foglalkozunk.]]> <![CDATA[HTML Lecke 1.]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=37 Sun, 06 May 2007 04:55:33 +0800 crancker]]> https://hhwforum.hu/showthread.php?tid=37 <div align=\'center\'>HTML Lecke 1[/align]
Képernyőre í­rás 1


A legegyszerűbb bemutatkozó oldal például úgy készí­thető el,hogy egy egyszerű szövegszerkesztő programban, például notepad, begépeljük a parancsokat. Pont úgy mint a php-nél. Kiterjesztésnek mindig *.htm kiterjesztést kell megadni. A PHP és a HTML sokban különbözik. Leginkább abban hogy html nélkül nincs php na de kezdjünk is neki. Nyissuk meg a notepadot vagy akármit és gépeljük be az alábbi szöveget. (Mentsük el lecke1.html nlven)

[/CODE]<HTML>
Csáó Niggerek
</HTML>[/CODE]

Látható, hogy dokumentumunk elejére <HTML>-t és a végére </HTML> -t kell í­rni. ez jelzi a böngésző számára, hogy a dokumentum HTML nyelven van í­rva. Hamar elragadtathatjuk magunkat és az alábbi szöveget gépeljükbe, akkor meglepődünk.

[/CODE]<HTML>
Csá niggas
Ez itt az AdobePlanet

Crancker
</HTML>[/CODE]

Ugyanis a szépen egymás alá í­rt szöveg egymás mellé került. Ha képernyőn is úgy szeretnénk látni, ahogy begépeltük, akkora szöveget tegyük a <PRE> és a </PRE> jelek közé.(A "PRE" a PREFORMATTED = "előre formázott" rövidí­tése.)

[/CODE]<HTML>
<PRE>
Csá niggas
Ez itt az AdobePlanet

Crancker
</PRE>
</HTML>[/CODE]

Ezzel rendben is volna a szövegszerkesztés, ha nem volna egy kis probléma.Ez a szöveg tényleg mindig í­gy fog kinézni. Hosszabb sorok esetén nem fér el a képernyőn és egyéb kí­nos tünetek. Ezért sokkal kulturáltabban járunk el,ha sorvége gyanánt
-t bekezdés gyanánt

-tgépelünk: ("BR"=BREAK sortörés, "P"=PARAGRAPH bekezdés.)

[/CODE]<HTML>
Csá niggas

Ez itt az AdobePlanet??í‚ ??í‚ 



Crancker
</HTML>[/CODE]

Nos remélem eddig mindenkinek érthető volt amit itt műveltünk. A következő részben megismerkedünk a betűméret és betűtí­pus parancsokkal. Addí­gis mindenkinek jó böngészést.]]> <div align=\'center\'>HTML Lecke 1[/align]
Képernyőre í­rás 1


A legegyszerűbb bemutatkozó oldal például úgy készí­thető el,hogy egy egyszerű szövegszerkesztő programban, például notepad, begépeljük a parancsokat. Pont úgy mint a php-nél. Kiterjesztésnek mindig *.htm kiterjesztést kell megadni. A PHP és a HTML sokban különbözik. Leginkább abban hogy html nélkül nincs php na de kezdjünk is neki. Nyissuk meg a notepadot vagy akármit és gépeljük be az alábbi szöveget. (Mentsük el lecke1.html nlven)

[/CODE]<HTML>
Csáó Niggerek
</HTML>[/CODE]

Látható, hogy dokumentumunk elejére <HTML>-t és a végére </HTML> -t kell í­rni. ez jelzi a böngésző számára, hogy a dokumentum HTML nyelven van í­rva. Hamar elragadtathatjuk magunkat és az alábbi szöveget gépeljükbe, akkor meglepődünk.

[/CODE]<HTML>
Csá niggas
Ez itt az AdobePlanet

Crancker
</HTML>[/CODE]

Ugyanis a szépen egymás alá í­rt szöveg egymás mellé került. Ha képernyőn is úgy szeretnénk látni, ahogy begépeltük, akkora szöveget tegyük a <PRE> és a </PRE> jelek közé.(A "PRE" a PREFORMATTED = "előre formázott" rövidí­tése.)

[/CODE]<HTML>
<PRE>
Csá niggas
Ez itt az AdobePlanet

Crancker
</PRE>
</HTML>[/CODE]

Ezzel rendben is volna a szövegszerkesztés, ha nem volna egy kis probléma.Ez a szöveg tényleg mindig í­gy fog kinézni. Hosszabb sorok esetén nem fér el a képernyőn és egyéb kí­nos tünetek. Ezért sokkal kulturáltabban járunk el,ha sorvége gyanánt
-t bekezdés gyanánt

-tgépelünk: ("BR"=BREAK sortörés, "P"=PARAGRAPH bekezdés.)

[/CODE]<HTML>
Csá niggas

Ez itt az AdobePlanet??í‚ ??í‚ 



Crancker
</HTML>[/CODE]

Nos remélem eddig mindenkinek érthető volt amit itt műveltünk. A következő részben megismerkedünk a betűméret és betűtí­pus parancsokkal. Addí­gis mindenkinek jó böngészést.]]>