Hallottál-e az elektromos autókról? Ha igen, tervezel-e kipróbálni valamelyik típust?


Aki nem hallott róla, vagy a Teslánál már kiakadt, annak itt egy cikk, érdemes elolvasni:


Elektromos autó

Az elektromos autó kifejezéshez szinte mindenki más-más képzetet társít, ami részben érthetõ, hiszen az elektromos meghajtás sokféle formában került már bele a közlekedési eszközök különbözõ fajtáiba. Éppen emiatt a sokszínûség miatt nem is szükséges, hogy az elektromos autó kategóriáról mindenkinek ugyanaz jusson az eszébe.
Mi az az elektromos autó?

Az elektromos autó egy egy vagy több elektromos motor által hajtott közlekedési eszköz. A meghajtáshoz szükséges elektromos áramot akkumulátorban vagy más energiatároló eszközben viszi magával. A villanyautósok többsége egyetért abban, hogy az elektromos autó elnevezést kizárólag a tisztán elektromos, tehát belsõ égésû motort nem használó jármûvekre használjuk, de a köznyelvben nagyon sokszor a más erõforrásokkal különbözõ módon kombinált, tehát hibrid autókat is elektromos autó néven illetik.
10 tévhit az elektromos autózással kapcsolatosan

Az elektromos autók elterjedését napjainkban rengeteg olyan tévhit hátráltatja, amit a témában nem igazán járatos újságírók és laikusok tudatlanságból vagy merõ rosszindulatból terjesztenek. Ezeket a téves információkat szeretnénk röviden áttekinteni és tisztázni.

1. tévhit: A villanyautó használhatatlan, amíg nincs országos töltõhálózat

A villanyautó elõnye, hogy otthon lehet tölteni. A napi használat során az embereknek nagyon ritkán kell többet menniük annál, amennyit egy töltéssel az autó el tud menni, így az elektromos autók akár egyetlen nyilvános töltõ nélkül is jól használhatók. Közösségünk tagjainak jelentõs része sosem használ nyilvános töltõt, hiszen csak otthon, éjszaka töltik az autójukat.
2. tévhit: A villanyautó nem környezetkímélõ, csak máshol szennyez

Ez attól függ, hogy az elhasznált energiát mibõl állítjuk elõ. Ha az áram szén elégetésébõl termelõdik, akkor valóban nem sokkal tisztább, mint a hagyományos autó. Viszont az elektromos áram megújuló energiából is fedezhetõ, ami viszont sokkal környezetkímélõbb, mint a benzin vagy a gázolaj elégetése. Nagyon sok villanyautós telepített otthonába vagy munkahelyére napelemeket vagy szélkereket, így a közlekedésre használt energia egy részét otthon, saját maguk termelik meg. Szerencsére az ország villamosenergia mixében jelentõs részesedése van az atomenergiának (~37%), és szép lassan nõ a megújulók szerepe is (~7%), így összességében a villanyautó mégiscsak tisztább, mint a kizárólag szénhidrogének elégetésével hajtható belsõégésû (hagyományos) motorral szerelt autók.
Az sem mellékes, hogy a szennyezés hol és milyen formában történik. Ha minden autó a városban pöfög, akkor az a városban lakó százezrek vagy milliók egészségét veszélyezteti, míg egy lakott területen kívül telepített erõmûnek nincs ilyen mértékû károsító hatása. Ráadásul a kieresztett gázok jobban szûrhetõk is, mint a sok ezer korszerûtlen, vagy netán hamis adatokkal futó jármûvön. Senkinek sem lehet mindegy, hogy az általa és embertársai által beszívott levegõt hány autó szennyezi közvetlenül.
A villanyautó azért is környezetkímélõbb, mert az elhasznált energiát jóval nagyobb mértékben képes az autó mozgatására felhasználni. Míg a hagyományos autók az elégetett üzemanyag jelentõs részébõl az utcát fûtik, a fékezésnél pedig fémek koptatásával próbálják hõvé alakítani a mozgási energiát, addig az elektromos autók hajtásában hõ alig keletkezik, a mozgási energiát pedig a motort generátorként használva hatékonyan tudják újra felhasználható villamos árammá alakítani.
3. tévhit: A villanyautó nem környezetkímélõ, mert a 3-4 évente kidobott akkumulátorok szennyezik a környezetet

A tapasztalat azt mutatja, hogy az elektromos autók akkumulátorait nem kell 3-4 évente kidobni, cserélni. Ennél jóval többet is kibírnak. A hibrid autók között vannak bõven tíz év feletti, kiválóan mûködõ példányok is, de a legelsõ, nagy tömegben gyártott, lítium-ion akkumulátorral szerelt villanyautók is elérték már az 5 éves kort és még nincs komoly gond az akkumulátoraikkal. Ma a 4-5 éves villanyautók még mindig majdnem olyan hatótávok megtételére képesek, mint újkorukban, hiszen az akkumulátoruk teljesítménye nem romlott jelentõsen. Az akkumulátorokat várhatóan akkor fogják közlekedésre alkalmatlannak minõsíteni, amikor már nem lesznek képesek gyári kapacitásuk 50-60%-ának leadására sem. Ekkor viszont a cellák még kiválóan alkalmasak lesznek egy otthoni mini naperõmû által nappal megtermelt energia tárolására, így az autókból kikerülõ akkumulátorok még hosszú ideig nem fogják a környezetet terhelni. Mire az akkumulátorok teljesen tönkremennek, addigra minden bizonnyal meglesz a megfelelõ újrahasznosítási technológia is, hiszen az akkumulátorban nagyon értékes fémek találhatók.
4. tévhit: A villanyautózás a gazdagok sportja, hiszen egy villanyautó kétszer annyiba kerül, mint egy ugyanolyan benzines vagy dízel

Valóban van még egy felára az elektromos autóknak, ami típustól függõen elég jelentõs is lehet. Cserébe az autó fenntartási költsége jóval alacsonyabb, mint a hagyományos autóké. Az üzemanyag jelentõsen olcsóbb, nincs olajcsere, nincsenek olyan problémás alkatrészek, mint sebességváltó, külön generátor, önindító, kettõs tömegû lendkerék, turbó, és még sorolhatnánk. Egy elektromos autó éves szervize nagyjából a futómû és a fékrendszer állapotának felmérésébõl áll, de a fékbetétek cseréje is különösen ritka, nemhogy a féktárcsáké. Mivel fékezésnél nem a fék alkatrészei feszülnek egymásnak, hanem a generátorként energiát visszanyerõ motor fékez, így a fékek kopása minimális. Az elektromos autók többségét valószínûleg a gyárilag beszerelt féktárcsával fogják a bontóba leadni. Az üzemeltetésnél jelentkezõ alacsonyabb költségek hosszútávon bõségesen kompenzálják a magasabb vételárból adódó hátrányokat.

5. tévhit: Nem éri meg elektromos autót venni, hiszen sosem térül meg a magas ár

Az autóvásárlás szinte sosem gazdaságilag racionális döntés. Ha az lenne, akkor mindenki a legegyszerûbb, legfapadosabb benzines autóval járna. Természetesen van racionális vetülete is: aki sokat megy, az ma dízel autót vesz, mert a magasabb ár megtérül az alacsonyabb fogyasztás és a jellemzõen alacsonyabb gázolaj ár révén. De a mûszerfal fa betétet, az automata váltót, a napfénytetõt, az elektromos ablakemelõt nem indokolja semmilyen gazdasági racionalitás, mégis beválogatjuk az autóba, nem ritkán milliókkal megemelve az alapmodell árát. Szinte bármelyik benzines autó alapára és full extrás változatának az ára között kihozható a kétszeres szorzó, mégsem mondjuk, hogy a kényelmi extrákkal teli változat nem lenne megfelelõ. Van aki a bõr ülésért és a napfénytetõért ad ki extra árat, más a környezet megóvásáért és a füst-, zaj- és rezonanciamentes közlekedésért. Ez mind csak döntés kérdése.
6. tévhit: Az akkumulátor 3-4 év alatt tönkremegy és nagyon drága a cseréje

Ahogy fentebb is szó volt róla, a gyakorlati tapasztalat az, hogy az akkumulátorok nem mennek tönkre 3-4 év után. Ráadásul ezek cseréje már ma sem olyan vészesen nagy összeg. Egy középkategóriás japán autó esetén nagyjából 1,5-2 millió forint. Figyelembe véve, hogy a villanymotor a hagyományoshoz képest elnyûhetetlen darab, a mai autók karosszériája pedig évtizedekig rozsdamentes lehet, egy ilyen akkumulátor cserével egy majdnem teljesen új autót kapunk, ami még hosszú évekig szolgálhatja a tulajdonosát. Az autók akkumulátorai egyébként akár cellánként is cserélhetõk, így ha csak 1-2 cella menne tönkre, akkor elég csak azokat újra cserélni. Bár a rendkívül okos akkumulátorkezelõ elektronikáknak köszönhetõen ilyen meghibásodásra nemigen akad példa.
7. tévhit: Az autók használhatatlanok, mert csak 120-130 km-t lehet velük menni

A villanyautó nem való mindenkinek, de az emberek 90%-a a napi forgalomban nem megy 100 km-nél többet, sõt jelentõs részük még 40-et sem. Az évi 3-4 hosszabb útra lehet hagyományos autót bérelni, vagy a hamarosan kiépülõ villámtöltõt igénybe véve elektromos autóval utazni. A mai középkategóriás villanyautók elsõsorban a napi 50-100 km-t autózóknak térülnek meg 3-4 év alatt. Tehát az elektromos autó nem való mindenkinek, csak úgy az autósok 50-90%-ának. A Teslák pedig már ma is képesek 350-400 km megtételére egy töltéssel.
8. tévhit: A villanyautó nem jó nekem, mert nem jutunk el vele a tengerpartra, a nagymamához, síelni, stb.

Ezekre a helyekre az ember ritkán megy, sok családban maximum évi 2-3 alkalommal mennek napi 100 km-nél többet. Ezek az utazások több útvonalon már ma is megtehetõk villanyautóval, ha az autós kihasználja a villámtöltõ infrastruktúrát. Ma persze ez még kissé kényelmetlen, mert sok megállóval, viszonylag hosszú az út. De ahogy az elektromos autók és az infrastruktúra fejlõdik, úgy lesz egyre kényelmesebb ez a közlekedési forma is. Ezek a nehézségek évi néhány alkalommal vállalhatóak. Két autós háztartásokban egy hagyományos autó mellett végképp jó döntés másodiknak villanyautót választani, hiszen a hosszabb utakra is rendelkezésre áll a kényelmes közlekedési eszköz.
9. tévhit: A villanyautó használhatatlan, mert 6-8 óra az akkuk feltöltése

Nem mindegy, hogy éjjel, amikor nem használjuk, vagy amikor a munkahelyen áll akkor mennyi ideig tart a töltés? Nem kell ott állni mellette, tudja a dolgát anélkül is. Egyébként ha szükséges, akkor egy középkategóriás elektromos autót villámtöltéssel 20-30 perc alatt 80%-ra lehet tölteni, ami nagyjából egy 4 tagú család kényelmes pihenõje egy hosszabb távú utazás során.

10. tévhit: A villanyautó lassú, gyenge

A villanyautó nem azonos a targoncával és a golfkocsival. A Tesla Model S egyes típusainak 2,8 mp-es 0-100 km/h-ra gyorsulása is jól mutatja, hogy a villanymotorról sok mindent elmondható, csak az nem, hogy gyenge lenne. De nem kell felsõ kategóriás autóba ülni ahhoz, hogy kivételes gyorsulást élvezhessük, hiszen már egy Nissan LEAF vagy BMW i3 is könnyedén legyorsulja a lámpánál álló hagyományos autók többségét. Végsebesség terén pedig többnyire csak az ésszerûség szab határt.



Forrás: https://villanyautosok.hu/elektromos-auto/