01. A Mercury terv
1961-et írunk. A NASA , az Amerikai Å°rkutatási Hivatal, elérkezettnek látja az időt ahhoz, hogy az első
emberirányította űrhajót útnak indítsa. A megfigyelő műholdak és radarok folyamatos, alapos
információgyűjtő munkájának köszönhetően megkezdőthetnek az előkészületek. A fejlesztőmérnökök
szaktudása, az űrhajósok szigorú szabályok szerinti kiképzése, felkészítése lehetővé tették az első űrhajó
elindítását. 1961. májusában új fejezet nyílt az amerikai űrkutatás történetében. A hosszas előkészületek
után, az első űrhajó elhagyja a Földet. . .
02. A Friendship 7 utazása
A "Freedom 7" űrhajó sikeres kilövése több technikai problémát vetett fel. A súlytalanság állapotában
jelentkező nehézségek kiküszöbölése, illetve a vészhelyzet-kezelési gyakorlatok tökéletesítése jelentették
a tudósok, szakemberek számára a megoldandó feladatot. Mindezek tudatában 1962. január 27-én
három asztronauta elindul az ismeretlen felé. Céljuk: a földkörüli pályára állás.
03. A világ velünk volt
Az űrhajók indításáról, az asztronautákról szóló tudósítások, sajtókonferenciák már nem csillapították az
amerikai nemzet kiváncsiságát, információéhségét. íšj igények merültek fel: sokan az események élő
szemtanújaként kívántak részt venni a technikai forradalomban. Több száz rádió- és televízióállomás,
hírügynökség alkalmazkodva az amerikaiak, majd a világ "követeléséhez", élő adásban sugározta a
történéseket. A média állandó jelenléte az imádattal körülvett űrhajósokat nemzeti hősökké emelte.
04. A Gemini IV űrhajó négy napja
A kutatók, tudósok kitartó fejlesztőmunkájának eredményeként megalkották a szkafandert, az egyetlen
űrsétára alkalmas ruhát. Ez a többszörösen rétegzett, és a sugárzásoktól védelmet biztosító ruházat
lehetővé tette az első űrséta megvalósulását. A Gemini űrprogram keretében két űrhajós négy napot
töltött az űrben, megvalósítva az első űrsétát. Az általuk készített lélegzetelállító felvételek,
dokumentumok, beszámolók teszik színessé a sorozat ezen részét.
05. Vészhelyzet a Gemini VIII fedélzetén
Biztonság. Tudósok, űrhajósok legérzékenyebb pontja. Vajon felmerülhetnek-e problémák a legnagyobb
precizitással magalkotott űrhajók, és szigorúan kiképzett űrpiloták esetében? Sajnos, igen. A Gemini
VIII legénysége felülkerekedve a bekövetkezett vészhelyzeten sikeresen visszatér a Földre.
06. A Gemini öröksége
A holdraszállás megvalósulásához számos ismeretre, tapasztalatra volt szükség. A Gemini űrprogram az
amerikai űrkutatás történetében mérföldkőnek számít. Az első űrséta megvalósításának technikai
feltételei, az első űrobjektummal való összecsatlakozás "csupán" előzmények. A Gemini program
asztronautái mintegy 1940 percnyi űrrepülése, 40 napnyi űrbeli tartózkodása,tudományos felderítő
munkája egy újabb űrprogram alapjait vetették meg.
07. Apollo 11: A sas leszállt
1969. Évek hosszas előkészületei, tesztsorozatai után elérkezett az első Holdra irányított űrutazás ideje.
1969 július 16-án Neil Armstrong - az Apollo 11 parancsnoka - a világon először lépett a Hold
felszínére. Közel egy milliárd ember csodálhatta végig ezt a történelmi eseményt. A holdkomp leszállása,
majd az első óvatos lépések a Hold felszínén bizonyossá tették az első holdraszállási kísérlet
megvalósulását.
08. Apollo 13: Houston van egy problémánk
íštban a Hold felé az Apollo 13 űrhajóban életveszélyes problémák léptek fel. Egy oxigéntartály
felrobbanása megbénította az űrhajót. Az út ugyan nem hozott dicsőséget, de a végrehajtást tekintve
dicsőséges mentőakcióvá vált. Egész Amerika figyelt, imádkozott a legénység biztonságos hazatéréséért,
miközben tudósok, kutatócsoportok a mentési terven dolgoztak.
09. A Hold: Åsi és új
Az elmúlt évtizedekben ugyan a teleszkópok és megfigyelő műholdak szolgáltattak információt a Hold
felszínéről, de ténylegesen csak az első holdraszállás alkalmával sikerült hiteles információkhoz jutni. A
Hold felszínéről hozott kőzetek, és azok vizsgálatainak meglepő, megdöbbentő eredményeit mutatja be a
film.
10. A Hold hegyein
Miután az Apollo 11 letette az első embert a Holdra, a tudósok elérkezettnek látták az időt, hogy
legközelebbi szomszédunk felszínét közelebbről is megvizsgálják. Az Apollo 13 izgalmas és ismert
kalandja után végül az Apollo 15 szállt le a Hold felszínén, és emberek milliói nézték végig ahogy régi
kívánságunknak eleget téve felderíthettük a Hold felszínét. A filmben az események egyik főszereplője,
Charlie Duke beszél a nehézségekről és a Rover névre keresztelt holdjáró első útjáról.
11. Nincs ismeretlen
A film Charles Duke és emberei útját mutatja be az Apolló 16-tal, aminek a célja a Hold további
megismerése volt. A Descartes krátertől nem messze szálltak le, majd alkalmuk nyílt kipróbálni a
holdjárót is. Ez az út elsősorban a Földről és a világűrről speciális kamerákkal készített felvételek miatt
vált híressé, de az űrhajósok számára a csapatmunka fontosságát is megmutatta.
12. Jupiter odüsszeia
Az első emberek eljutottak a Hold felszínére, sétákat tettek, de a tudósok már további terveken
dolgoztak. A következő lépés a Pioneer 10 űrszonda fellövése volt, ami a Jupitert közelítette meg. Több
millió kilométert tett meg naponta, de így is két év alatt érte el Naprendszerünk legnagyobb bolygóját-
és jelenleg is folytatja útját a világűrben egyre távolodva a Földtől. Ezt a kísérletet követhetjük nyomon
a filmen.
13. Az Apolló 17: í“riások vállán
Gene Cernan volt a parancsnoka az utolsó Apolló küldetésnek az Apolló 17-nek 1972-ben, amelynek a
legénysége leszállt a Holdon, és amellyel eloször tette lábát geológus, Harrison Smith a Hold felszínére.
A film ennek az urutazásnak az eseményeit követi részletesen nyomon, és átérezhetjük milyen izgalmas
és különleges érzés jobban megismerni a Hold felszínét. Rusty Schweikart szavaival: „mintha
óriások vállán állnánkâ€.
14. Az Apolló korszak
A film az Apolló program teljes történetét összefoglalja. Az Apolló urhajók története igen kalandos volt,
kezdve egy három ember életét követelo balesettol, a tizenkét emberen át, aki a Holdon tehetett sétát.
Számos új tudományos felfedezés született, amelyek ezrek életét mentették meg. Az Apolló program
mégis komoly vitákat váltott ki országszerte mivel tíz év alatt 25 milliárd dollárt emésztett fel. Azzal
azonban mindenki egyetértett, hogy ez a program jelentos elorelépés volt a jövo felé.
15. Skylab: Az első 40 nap
1973. május 14-én Föld körüli pályára állt az elso urállomás. A fellövés nem volt zökkenomentes, forró
perceket szerzett a földi irányítóknak, és ez a film megmutatja a mentoexpedíció kritikus pillanatait. A
mentoexpedíció sikerétol függött az egész program további folytatása. Az izgalmas eseményeket Pete
Conrad kommentálja, aki 1962 óta tagja az USA urkutatási programjának.
16. Skylab: A második küldetés
A Skylab 1 még nem vitt a fedélzetén embert a világűrbe. A Skylab 2 sikeres fellövése után a legénység
még sok időt töltött a javítással, de a tapasztalatokból tanulva a Skylab 3 asztronautái már teljes
figyelmüket a tudományos munkának szentelhették. íšj anyagokkal, új eszközökkel dolgozhattak,
komoly és figyelemreméltó tudományos eredményeket értek el az űrben töltött 59 nap alatt.
17. Négy szoba, kilátással a Földre
A Skylab űrállomás az évek során egyre fejlődött, és lassan olyan lett, mintha egy kisebb ház keringene
a világűrben. A kutatók és a fejlesztők igyekeztek egyre kényelmesebbé varázsolni, és már azt sem
tartották kizártnak, hogy egy űrállomáson emberek huzamosabb időt töltsenek el. Az új csúcs 84 nap
volt, amit az asztronauták fent töltöttek az űrben.
18. Van valaki odakint?
Ahogy a tudósok egyre jobban megismerték a világűrt, egyre inkább hittek abban, hogy van élet a
Földön kívül. Alátámasztotta ezt az elméletet az, hogy számos élethez szükséges alkotóelem (például
aminosavak) található a világűrben. Sok tudós osztotta azt az elméletet, hogy igenis vannak értelmes
lények a világűrben. Erről a témáról fejti ki nézeteit Orson Welles, George Wald Nobel díjas biológus és
még sokan mások.
19. Az Apolló-Szojuz repülés
Az Apolló és a Szojuz közös repülése 1972-ben egy olyan merész vállalkozás volt, ami nemcsak
tudományos, de politikai eredmény is volt. A történelemben először fordult elő, hogy a két ellenséges
szuperhatalom összefogott egy egyetemes cél eléréséért, félretéve politikai nézeteltéréseit. Amerikai és
szovjet kutatók és űrhajósok csoportjai ismerkedtek egymással három éven keresztül a fellövés előtt -
bár akkor még javában tartott a hidegháború - és az egész világ lélegzetvisszafojtva figyelte a két űrhajó
összekapcsolódását.
20. A Világegyetem
A kérdés örök: van-e élet a Földön kívül? Az a gondolat, hogy más bolygón is van élet már a múlt
században felmerült, számos író foglalkozott ezzel a témával. Rusty Schweickart kalauzolásával a
földönkívüli civilizációk esélyeit vizsgálva kilépünk a Naprendszerünkből, elhagyjuk a Tejút határait,
hogy emberi ésszel jóformán felfoghatatlan távolságokat bejárva gázfelhőkkel, vörös óriásokkal, fehér
törpékkel és fekete lyukakkal találkozzunk utunk során.
21. Utazás a naprendszeren át: Merkúr
A csillagászok már régóta figyelték a Merkúrt, a Naphoz legközelebb eső bolygót, de egy ennyire fényes
háttér előtt a Merkúr csak pici fekete pontnak látszott. A NASA mérnökei kifejlesztették a Mariner 10-et,
egy olyan szondát, ami közelebb tudott menni a Vénuszhoz és a Merkúrhoz mint ember bármikor is
képes lett volna, és ezzel készítettek felvételeket a két bolygó felszínéről. A film a Merkúr és a Vénusz
felfedezéséről szól, rengeteg sosem látott felvételt mutatva be.
22. A Mars bolygó
A kutatókat évszázadok óta foglalkoztatja a Földön kívüli élet gondolata. íšgy vélték erre a legtöbb esély
a szomszédos Marson van, mivel ennek a bolygónak a meteorológiai viszonyai
„hasonlítanak†legjobban a Földére. A NASA és a Viking program segítségével
közelebbről is megismerhettük szomszédunkat, de az elképzelt utak, városok, és marslakók milliói
helyett csak kráterek és kietlen, a Holdra emlékeztető felszín fogadott minket.
23. íšj pillantás a régi Holdra
A hat Apolló út során nagyon sok új dolgot megtanulhattunk a Holdról, a keletkezéséről, és ezek sokat
segítettek abban, hogy a saját bolygónkat is jobban megismerhessük. Emellett azt is megtudtuk, hogy a
Hold igen gazdag ásványi kincsekben, főleg fémekben. Pete Conradnak, aki személyesen is járt a
felszínén, szilárd meggyőződése, hogy a Hold jól hasznosítható a számunkra, és invitál minket, hogy
tartsunk vele ezen az érdekes utazáson, ismerjük meg mi is a régi Hold új oldalát.
24. Az űrrepülőgép: Egy különleges repülőeszköz
A hetvenes évek Skylab expedíciói után szükségessé vált, hogy az űrbeli közlekedésnek egy
gazdaságosabb módját megtalálják. A NASA mérnökei kifejlesztették a többször felhasználható, merev
szárnyú űrrepülőgépet, ami forradalmi újdonságnak bizonyult, abból a szempontból is, hogy úgy
tervezték, hogy már az első expedíción ember vesz részt, és erre azelőtt nem volt még példa. A film az
első űrrepülőgép, a Columbia útját mutatja be a fellövéstől a földet érésig.
25. íšj határok megnyitása
Miután a Mercuryval az első amerikai ember kijutott az űrbe, az Apollóval a Holdra, a következő
létfontosságú lépés az volt, hogy a repülés gazdaságosabb legyen. Ennek jegyében fejlesztették ki az
űrrepülőgépeket, amelyekkel már több űrutazást is meg lehetett valósítani. A Columbia 1982 július 4-én
szállt fel először, a kilövésen jelen volt az Egyesült íllamok akkori elnöke, Ronald Reagan is. A film az
első négy fellövés történetét kíséri figyelemmel.
26. Megcsináltuk
Az űrrepülők első négy fellövése még kísérlet volt, az ezután következő négy repülés folyamán viszont
már komolyabb tudományos kísérletekre is összpontosíthattak az asztronauták. Többek közt az
orvostudomány fejlődését segítették elő, de a műholdak fejlesztése is elképzelhetetlen lett volna
nélkülük. Láthatjuk az első űrhajósnőt, az első afro-amerikai űrhajóst, és figyelemmel kísérhetjük a
Challenger első útjait is.
27. NASA: A 25. év
A film segítségével áttekinthetjük a NASA első 25 évét az 1958 októberi megalapítástól kezdve egészen
1983-ig. Az amerikai űrkutatási program „hőskorszaka†az Explorer 1-el indult, és ahogy
egyre több tapasztalatot szereztünk, egyre messzebbre jutottunk ki a világűrbe, és az űrhajók fedélzetén
folyó tudományos munka a földi tudományokat is rengeteg nélkülözhetetlen tapasztalattal gazdagította.
28. Játékok az űrben
A legtöbb ember számára az űrhajózás félelmetes, vagy romantikus dolog. Hogy a valóságban milyen
érzés, azt csak egy asztronauta tudja, és Rusty Schweikart ebben a filmben elmeséli az élményeit.
Megtudhatjuk, milyen érzés a fellövés, láthatjuk hogyan próbálnak jojózni az űrhajósok a súlytalanság
állapotában, megnézhetjük milyen szép a Föld a világűrből, és velük lehetünk amikor
megkönnyebbülve visszaérnek a Föld felszínére.
29. Challenger: Nyomozás (Vissza az Å°rbe)
A világ szerencsésnek mondhatta magát; az eddigi űrrepülések történetében bár izgalomra sokszor volt
okunk, komoly tragédia csak 1986 január 28-án következett be, amikor a Challenger indult el utolsó
útjára. Hét amerikai, köztük két nő vesztette életét az első űrhajóbalesetben. A film gondosan
megvizsgálja a szomorú esemény okait, amely után hónapok teltek el, míg a világ magához tért a
megdöbbenéséből, és az ember visszatérhetett az űrbe.
30. Houston, azt hiszem fogtunk egy műholdat
A film bemutatja az Endeavor küldetést 1991-ben, amely egy újabb mérföldkő volt az űrhajózás
történetében. Az Intelsat 6F3 távközlési műhold fellövése után fellépett hibák kijavítása nem csak az
űrbeli szállítás hatékonyságát tette próbára, de az egész amerikai űrkutatási programnak is komoly
kihívást jelentett, annak ellenére, hogy nem ez volt az első szatelit az űrhajózás történetében.
