Stefano Giuntoli Tatiana Pedrazzi - Föníciai és etruszk művészet
A föníciaiak keletről, a libanoni partvidéktől Szíriáig elnyúló, nagy kiterjedésű területről jöttek. Ezt a vidéket az i. e. III. évezredben sémi népek foglalták el, és számos önálló várost alapítottak. Így jött létre Büblosz, Szidón vagy Ugarit. Ezek a városok soha nem alkottak egységes államot. Politikai és kulturális téren hol Egyiptom, hol Mezopotámia hatása alatt álltak. Gazdagságuk lehetővé tette, hogy új piacok és nyersanyagforrások után kutatva a mediterrán térség más részei felé is terjeszkedjenek. A kiváló hajósként ismert föníciaiak gyarmatvárosokat alapítottak Ciprus, Málta, Szicília és Szardínia szigetén, Afrika partjain (Karthágó), sőt egészen a mai Cádizig (Spanyolország) eljutottak. Hajóik értékes bronztárgyakat, ékszereket, szöveteket, Baál istennek ajánlott szobrokat szállítottak. A föníciai mesterek főként az elefántcsont-faragásban tűntek ki, olyannyira, hogy még Homérosz és a Biblia is magasztalta ügyességüket. A föníciai kultúra azután lassanként feloldódott a görög, majd a római kultúrában.
A római kor előtt az itáliai félszigeten élő népek közül kétségkívül az etruszkok voltak a legjelentősebbek. Ez a civilizáció az i. e. IX. századtól kezdve jelent meg az Emilia és Campania közé eső területen. Az etruszkok számos várost hoztak létre; ezek közé tartozott az i. e. VII. században alapított Róma is. Perugia városfala és kapui, Caere (Cerveteri), Vetulonia vagy Cortona sírjai arról tanúskodnak, hogy az etruszkok kiváló építészek voltak. A szobrászat terén is számos remekművet alkottak: ilyenek voltak többek között a halotti urnák, amelyek fedelén az elhunytat jelenítették meg, igen realisztikus módon. De nem feledkezhetünk meg az olyan híres szobrokról sem, mint a Veii Apollón vagy az Arezzói Khimaira. Falfestészetük is roppant változatos és színvonalas volt; a sírokban – többek között Tarquiniában – csodálatos alkotásokkal találkozhatunk. Az etruszk falfestészet kései korszaka közvetlen kapcsolatba hozható a görög nagyfestészettel. Végül az etruszk civilizáció is beleolvadt a római kultúrába.
A föníciai és az etruszk művészet ezen periódusait és csodálatos alkotásait mutatja be „A művészet története” sorozat legújabb kötete. pdf 207mb
A föníciaiak keletről, a libanoni partvidéktől Szíriáig elnyúló, nagy kiterjedésű területről jöttek. Ezt a vidéket az i. e. III. évezredben sémi népek foglalták el, és számos önálló várost alapítottak. Így jött létre Büblosz, Szidón vagy Ugarit. Ezek a városok soha nem alkottak egységes államot. Politikai és kulturális téren hol Egyiptom, hol Mezopotámia hatása alatt álltak. Gazdagságuk lehetővé tette, hogy új piacok és nyersanyagforrások után kutatva a mediterrán térség más részei felé is terjeszkedjenek. A kiváló hajósként ismert föníciaiak gyarmatvárosokat alapítottak Ciprus, Málta, Szicília és Szardínia szigetén, Afrika partjain (Karthágó), sőt egészen a mai Cádizig (Spanyolország) eljutottak. Hajóik értékes bronztárgyakat, ékszereket, szöveteket, Baál istennek ajánlott szobrokat szállítottak. A föníciai mesterek főként az elefántcsont-faragásban tűntek ki, olyannyira, hogy még Homérosz és a Biblia is magasztalta ügyességüket. A föníciai kultúra azután lassanként feloldódott a görög, majd a római kultúrában.
A római kor előtt az itáliai félszigeten élő népek közül kétségkívül az etruszkok voltak a legjelentősebbek. Ez a civilizáció az i. e. IX. századtól kezdve jelent meg az Emilia és Campania közé eső területen. Az etruszkok számos várost hoztak létre; ezek közé tartozott az i. e. VII. században alapított Róma is. Perugia városfala és kapui, Caere (Cerveteri), Vetulonia vagy Cortona sírjai arról tanúskodnak, hogy az etruszkok kiváló építészek voltak. A szobrászat terén is számos remekművet alkottak: ilyenek voltak többek között a halotti urnák, amelyek fedelén az elhunytat jelenítették meg, igen realisztikus módon. De nem feledkezhetünk meg az olyan híres szobrokról sem, mint a Veii Apollón vagy az Arezzói Khimaira. Falfestészetük is roppant változatos és színvonalas volt; a sírokban – többek között Tarquiniában – csodálatos alkotásokkal találkozhatunk. Az etruszk falfestészet kései korszaka közvetlen kapcsolatba hozható a görög nagyfestészettel. Végül az etruszk civilizáció is beleolvadt a római kultúrába.
A föníciai és az etruszk művészet ezen periódusait és csodálatos alkotásait mutatja be „A művészet története” sorozat legújabb kötete. pdf 207mb
Code:
Linkeket csak regisztrált tagok láthatják! Bejelentkezés ::: Regisztráció