.
Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola 2020 720p WEB-DL H264 Hun mkv
operaelőadás két részben az Erkel Színházból 152 perc
Rendező: Szinetár Miklós
Szövegíró: Emanuel Schikaneder
Díszlettervező: Horgas Péter
Jelmeztervező: Velich Rita
Koreográfus: Nádasdy András
Karmester: Káli Gábor
Sarastro: Cser Krisztián
Tamino: Pataky Dániel
az Éj királynője: Tetiana Zhuravel
Pamina: Rost Andrea
1. hölgy: Fodor Beatrix
2. hölgy: Balga Gabriella
3. hölgy: Wiedemann Bernadett
Öreg pap: Gábor Géza
Fiatal pap: Ujvári Gergely
Papageno: Haja Zsolt
Papagena: Nagy Zsófia
Monostatos: Szerekován János
A „német opera” alcímmel ellátott mű ősbemutatója 1791. szeptember 30-án Bécsben zajlott az opera szövegírója, E. Schikaneder színházában, a Freihaustheaterben. Schikaneder maga játszotta Papagenót, az Éj Királynőjét pedig Mozart sógornője, Josepha Hofer alakította. A szövegkönyv alapjául August Jacob Liebeskind: Lulu avagy a varázsfuvola (Lulu oder die Zauberflöte) című meséje szolgált. A librettó első magyar fordítását Csokonai Vitéz Mihály diáktársaival készítette, a Boszorkánysíp címmel. Élete végéig dolgozott rajta, de nem tudta befejezni. Magyarországon eleinte csak német színpadon adták elő az operát: Budán 1793. február 17-én, Pesten 24-én. A darab nagyon sokrétű, minden korosztály számára tartogat mondanivalót. A tízéves gyerekek elsősorban a bájos mesét és a fülbemászó dallamokat élvezik, de a korabeli felnőtt közönség a titokzatos szabadkőműves gondolkodással is szembesült az előadáson. Az opera bonyolultabb a korabeli daljátékoknál, különösen abban, hogy az Éj Királynőjét először „jó tündérnek“ látjuk, aki Taminot és Papagenót varázshatalmú hangszerekkel (varázsfuvola, harangjáték) látja el, s csak később derül ki, hogy a Jó és a Bölcsesség ellenfele. Ezt az átlényegülést egyesek ellentmondásnak tekintették, szerintük az opera szövegének első részét írta Schikaneder, a nagyobb második rész pedig teljes egészében Metzler (jótollú bécsi diák, kit Schikaneder szerződtetett) műve attól a töréstől kezdve, ahonnan az Éj királynőjéből gyűlölködő démon, míg az addig negatív figurának számító Sarastróból jóságos, bölcs humanista pap lesz…
„Mindegy, hogy fiatal szerelmesként, szülőként vagy bölcs idős emberként találkozunk újra a művel, mindig magával ragad. Szinetár Miklós rendezését áthatja az opera gazdag szimbólumrendszere, és a végén felragyog a Nap….”
Mozart-Varázsfuvola.2020.mkv
Format: Matroska at 2 786 kb/s
Length: 2,94 GiB for 2 óra 31 perc 17 mp 160emp
Video #0: AVC at 2 660 kb/s
Aspect: 1280 x 720 (1.778) at 25.000 fps
Audio #0: AAC at 126 kb/s
Infos: 2 csatorna, 44,1 kHz
operaelőadás két részben az Erkel Színházból 152 perc
Rendező: Szinetár Miklós
Szövegíró: Emanuel Schikaneder
Díszlettervező: Horgas Péter
Jelmeztervező: Velich Rita
Koreográfus: Nádasdy András
Karmester: Káli Gábor
Sarastro: Cser Krisztián
Tamino: Pataky Dániel
az Éj királynője: Tetiana Zhuravel
Pamina: Rost Andrea
1. hölgy: Fodor Beatrix
2. hölgy: Balga Gabriella
3. hölgy: Wiedemann Bernadett
Öreg pap: Gábor Géza
Fiatal pap: Ujvári Gergely
Papageno: Haja Zsolt
Papagena: Nagy Zsófia
Monostatos: Szerekován János
A „német opera” alcímmel ellátott mű ősbemutatója 1791. szeptember 30-án Bécsben zajlott az opera szövegírója, E. Schikaneder színházában, a Freihaustheaterben. Schikaneder maga játszotta Papagenót, az Éj Királynőjét pedig Mozart sógornője, Josepha Hofer alakította. A szövegkönyv alapjául August Jacob Liebeskind: Lulu avagy a varázsfuvola (Lulu oder die Zauberflöte) című meséje szolgált. A librettó első magyar fordítását Csokonai Vitéz Mihály diáktársaival készítette, a Boszorkánysíp címmel. Élete végéig dolgozott rajta, de nem tudta befejezni. Magyarországon eleinte csak német színpadon adták elő az operát: Budán 1793. február 17-én, Pesten 24-én. A darab nagyon sokrétű, minden korosztály számára tartogat mondanivalót. A tízéves gyerekek elsősorban a bájos mesét és a fülbemászó dallamokat élvezik, de a korabeli felnőtt közönség a titokzatos szabadkőműves gondolkodással is szembesült az előadáson. Az opera bonyolultabb a korabeli daljátékoknál, különösen abban, hogy az Éj Királynőjét először „jó tündérnek“ látjuk, aki Taminot és Papagenót varázshatalmú hangszerekkel (varázsfuvola, harangjáték) látja el, s csak később derül ki, hogy a Jó és a Bölcsesség ellenfele. Ezt az átlényegülést egyesek ellentmondásnak tekintették, szerintük az opera szövegének első részét írta Schikaneder, a nagyobb második rész pedig teljes egészében Metzler (jótollú bécsi diák, kit Schikaneder szerződtetett) műve attól a töréstől kezdve, ahonnan az Éj királynőjéből gyűlölködő démon, míg az addig negatív figurának számító Sarastróból jóságos, bölcs humanista pap lesz…
„Mindegy, hogy fiatal szerelmesként, szülőként vagy bölcs idős emberként találkozunk újra a művel, mindig magával ragad. Szinetár Miklós rendezését áthatja az opera gazdag szimbólumrendszere, és a végén felragyog a Nap….”
Mozart-Varázsfuvola.2020.mkv
Format: Matroska at 2 786 kb/s
Length: 2,94 GiB for 2 óra 31 perc 17 mp 160emp
Video #0: AVC at 2 660 kb/s
Aspect: 1280 x 720 (1.778) at 25.000 fps
Audio #0: AAC at 126 kb/s
Infos: 2 csatorna, 44,1 kHz
Code:
Linkeket csak regisztrált tagok láthatják! Bejelentkezés ::: Regisztráció