Krúdy Gyula - Aranyidő HK (2025)

[petrucy]

Krúdy Gyula - Aranyidő HK (2025)
Előadó: Bakonyi Orsolya
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1978.
Méret:258.50 MB
Bitrata:128 kbps/44 kHz/MP3
Játékidő:04:35':28"

„Az ifjúságtól kótyagos Budapest dúdol ebben a történetben… az ifjúság tékozló készségével… Mert meglehet, hogy ebből a regényanyagból két kötet is futotta volna, de ennek a kis regénynek legnagyobb ereje, bája éppen a fura előadásmód. Igen. Ez a látszólagos hanyagság valami egészen szokatlan zamatot ad a regénynek… Szinte az az érzésem, hogy kár a mai rohadt időkbe, a múzsáknak ez a kis szülötte.” Tersánszky Józsi Jenő 1923-ban a Nyugat-ban fogadta ezekkel a szavakkal a kötetünk címadó regényét, az Aranyidő-t. A Krúdy egyéni stílusát, alkotói attitűdjét találóan meghatározó értékelésből szinte kibukik, kiugrik az a félmondat, amely a fehérterror rémuralmának nyomasztó sötétsége és az Aranyidő felidézte szerelmi idill légies, ódon, békebeli hangulata közötti feszültséget érzékelteti: „a mai rohadt időkbe, a múzsáknak ez a kis szülötte”.
1921-ben Lázár Miklós felkérésére, a Bécsben megjelenő Új Könyv című folyóiratnak hét folytatásban megírta a torzóban maradt Mit látott Vak Béla Szerelemben és Bánatban című látomássorozatot, amely szürrealista jelenetfűzésével, sűrű indázatú mondataival és apokaliptikus képeivel a magyar avantgarde legjelesebb alkotásai közül való.
Az Őszi versenyek hősében, a Ben nevű hoppon maradt zsokéban is őt, a történetben az ő csalódottságának tükrét látjuk. Ezután mindinkább szabadulni akar a rémálmoktól, a levertségtől, az élet céltalanságának érzésétől: ezt mutatja a Hét Bagoly, amelyben ifjúságát, pályakezdését idézi, és amelyben ismét a két nagy szerelem játssza a főszerepet: az irodalom és a nők. Újabb sorozata kezdődik ezzel azoknak a regényeknek, ahol a század eleji Pest ragyogó fényben tűnik fel, hogy ellensúlyozza a húszas évek sivárságát, reménytelenségét. Ennek a láncolatnak a tagja maga az Aranyidő is – már címével jelzi azt az ellentétet, amelyre Tersánszky idézett mondatai olyan élesen rávilágítanak,de a polgárosodó Pest a Vörös postakocsi-regényekhez mérten ironikusabb felhangokkal jelenik meg itt és ezentúl Krúdy szépprózájában.
Az Ál-Petőfi első jelzése annak, hogy Krúdy vissza kíván térni a történelmi témákhoz; folytatni akarja azt, amit a Magyar jakobinusokkal 1913-ban elkezdett. De a Petőfi-centenárium évében a hangvétel még szubjektív.

A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.