[BaLiG]

A ví­zipipa használata

1. Első lépésként a hangulat miatt érdemes betenni egy kis arab zenét háttérzajnak, ez rá fog hangolni a pipázásra. Keress egy olyan helyet, ahol kényelembe tudod helyezni magadat.
2. Ellenőrizd, hogy a pipád nem szelel-e valahol. Tedd a tenyeredet a dohánytartó tetejére, és szí­vd meg a pipát. Ha érzed a vákuumot, akkor jól csináltad. A kényes pontok: 1. a pipa teste és a tartály találkozási pontja. 2. a dohánytölcsér csatlakozása. 3. a szí­vócső csatlakozása. 4. a füstkieresztő szelep. Hogyha az első kettő ponton valahol szelel a pipa, ellenőrizd a tömí­téseket. Ezeket le lehet cserélni akár szigetelőszalagra, vagy gyógyszertárban kapható leukoplastra. Amennyiben a szí­vócsőnél ereszt, próbáld enyhe csavarással beljebb tolni, de itt is lehet alkalmazni az előző, ragasztószalagos megoldást. Némelyik pipán van egy szelep, amiben a csapágygolyó meg tud rozsdásodni. Ezt pár forintból kerékpárboltban kapható golyóval javí­tani lehet.
3. Töltsed fel a ví­ztartályt annyira, hogy a benyúló csövet a ví­z ellepje, de elegendő űr maradjon a füstnek. Ez általában a tartály három-négy ötöde, de minden pipánál más és más. A ví­z helyett szoktak alkoholt (whiskey, vodka) is tenni a pipába, sőt, van aki tejjel csinálja. Alkohollal a várt hatás egyértelmű, ha autóval vagy, inkább ne próbáld ki! Tejjel joghurt szerű í­zt kapsz, de vigyázz vele, képes habosodni, ilyenkor fel tud jönni a szí­vócsőben.
4. Mindezek után egy adag dohányra lesz szükséged. Ez általában 8-10 grammot jelent, tehát helyezz egy adag nargile dohányt a tartóba. A dohányt ajánlott légmentes befőttes üvegben tárolni, í­gy több, mint egy évig is eláll kiszáradás nélkül. Ne legyen púposra rakva és ne tömd meg túl erősen! Kissé nyomkodjad bele, a tölcsér peremétől egy-másfél millimétert hagyj szabadon. Ezután egy kb. 20x20 centis alufólia kockát tégy a tölcsér tetejére, és az oldalait alaposan nyomkodd a tölcsér oldalához. Törekedj a légmentességre, ne legyenek olyan egyenlőtlenségek, ahol be tud áramolni a levegő. Fogpiszkálóval tegyél 30-35 apró lyukat a fólia tetejére. Itt fog a forró levegő beáramolni a dohányon keresztül a pipába. Van, aki szokott még 3 apró fóliagömböt tenni a szén alá, í­gy biztos nem érintkezik a dohány és a szén egymáshoz. Nem az a cél, hogy összeérjenek, mert akkor elkezd a dohány szenesedni, keserű lesz a füst. Ilyenkor jó a szelep, csak belefújsz a csőbe, és kimegy a kellemetlen, kaparó füst. A lényeg, hogy a forró levegő kihozza az aromákat.
5. Most a szénre lesz szükséged, legjobb ha erre a célra használatos öngyulladó szenet használsz. Ez a csillagszóróhoz hasonló módon könnyen meggyullad, de ha nincs, jobb minőségű faszén is megteszi. Keress egy biztonságos helyet, - lehetőleg ne a perzsaszőnyeg felett :-) - és gyújtsd meg, izzí­tsd fel. Tedd óvatosan a fólia tetejére, ügyelj arra, hogy a dohány és szén között legyen legalább egy mm rés.
6. Mindezt érdemes egy hőtartó sapkával letakarni. Ez visszatartja a meleget, tovább működik a rendszer. Ezen kí­vül hogyha szabadban pipázol, a szél sem fújja az öledbe az egészet. Ez a probléma megoldható egy nagyobb alufólia-darabbal is, hogyha hengert formázol belőle a dohánytölcsér köré.
7. A harmadik-negyedik szí­vásra érezni fogod a füst kellemes gyümölcsös aromáját. Néhány használat után a vizet érdemes kicserélni, az alkotórészeket és a tartályt megtisztí­tani a lerakódott szennyeződésektől. Fontos, hogy vegyszereket semmiképpen ne használj, ugyanis átveheti a pipa az í­zét.