2026-06-11. 16:49
Christopher Andrew Vaszilij Mitrohin - A Mitrohin archivum
![[Kép: covers-83196.jpg]](https://i.ibb.co/BPWY7sw/covers-83196.jpg)
1992-ben a brit titkosszolgálat megszöktetett oroszországból valakit, akinek nyugati tartózkodása e könyv megjelenéséig titok maradt. Vaszilij Mitrohin majdnem harminc évig dolgoztt a KGB külföldi hírszerzéséért felelős Első Főigazgatóságának (KHEF) levéltárában, és 1972-ben ugyancsak ő felelt azért, hogy az archívumot átköltöztessék a Moszkva környéki új főhadiszállásra. A külföldi hírszerzés akkori főnöke, Vlagyimir Krjucskov (később az 1991-es moszkvai puccs vezetője) gratulált neki, amiért sikeresen átszállíttatta a levéltárat, és odaadóan „szolgálta az állambiztonsági szerveket”.
Krjucskov viszont nem tudta, hogy Mitrohin titokban távozára készült, és több mint egy évtizedet töltött azzal, hogy szigorúan titkos aktákat jegyzeteljen ki és másoljon le. A feljegyzéseit aztán rendkívül nagy kockázatot vállalva naponta kicsempészte a levéltárból, és nyaralójának padlója alatt rejtette el. „Kevés KGB-hivatalnok töltött annyi időt az akták olvasásával, mint épp Mitrohin, aki kijegyzetelte a külföldi hírszerzés aktáit. A KHEF-levéltár aktáival Mitrohin mellett csupán a rangidős hivatalnokok rendelkezhettek korlátlanul, egyiküknek sem volt viszont elegendő ideje arra, hogy a lejegyzésre kijelölt részeken kívül beleolvassanak az aktákba” – írja Christopher Andrew. Mitrohin iratanyaga, a Lenin-korszaktól az 1980-as évekig az FBI szerint „az eddigi legteljesebb és legátfogóbb titkosszolgálati dokumentum, amelyet valaha is bármely forrásból merítettek”.
Christopher Andrew-nak, a modern hírszerzéssel foglalkozó nyugati történésznek ez a talált kincs, valamint más közreadott és eddig publikálatlan forrással kapcsolatban végzett kutatómunkája tette lehetővé, hogy új megvilágításba helyezze mind a Szovjetunió történetét, mind pedig a kelet-nyugat közt feszülő konfliktust. A Mitrohin-archívumnak ez az első kötete egyedülálló belső képet ad arról, hogyan épült be a KGB nyugaton, milyen titkos kapcsolatai voltak a nyugati kommunista pártokkal, milyen burkolt szerepet játsz ott, hogy Kelet-Európában fennmaradjon a szovjet birodalom, miféle brutális háborút folytatott a Szovjetunión belül és kívül a másként gondolkodók ellen – s tette mindezt olyan mértékben és oly változatosan, hogy korábban még csak elgopndolni sem tudtuk volna.
A most először leleplezett brit ügynökök közt van egy korrupt rendőrnyomozó, aki négy kontinensen lett a KGB „Rómeó-kémje”, s egy asszony, aki a KGB leghosszabban szolgáló ügynöke és legfontosabb női kémje volt. Még mindketten élnek.
A hírszerző műveletek életfontosságú szerepet játszottak a szovjet külkapcsolatokban. Andrew viszont kimutatja, hogy a KGB sohasem volt képes olyan sikeresen értelmez ni a hírszerzési anyagot, mint amilyen látványos győzelemmel megszerezte azt. Ami a legrosszabb, hogy a paranoiával párosult politikai ideológia elképesztően torz képet alakított ki a külvilágról. Gorbacsovnak a nyugattal kapcsolatban meghirdetett „új gondolkodásmódjá”-ra nincs is jobb hizonyíték, mint az, hogy első titkárként bizalmasan megrótta a KGB-t,a külföldi hírszerzők jelentéseiben felbukkanó megrögzött hibákért.
Jelcin elnöksége alatt az SZVR, a külföldi hírszerző szolgálat vezetősége úgy próbálja új életre kelteni szellemiségét, hogy „kitisztogatja” az orosz hírszerző szolgálat történetét. Biztosan megjósolható, hogy az SZVR vezetői nem fogják szeretni ezt a könyvet, ám sok tisztjük mohón elolvassa majd – s fel fogják fedezni, hogy a szervezet történetét még mindig eltitkolják előttük.
Sejteni sok mindent lehetett, tudni annál kevesebbet: a KGB tevékenysége „túl sokáig titkos” volt. Vaszilij Mitrohin a KGB Első Főigazgatóságának, a KHEF-nek a levéltárában dolgozott, onnan ment nyugdíjba. Azt megelőzően viszont tizenkét évet töltött azzal, hogy 1918-ig visszamenően a Főigazgatóság számtalan iratát lemásolja, 1992-ben az SIS segítségével családostul-iratostul Angliába szökött. Jelenleg brit állampolgár.
Christopher Andrew angol történésszel arra vállalkoztak, hogy érthető képet adjanak a KGB felépítéséről és tevékenységi területeiről, valamint módszereiről. A volt Szovjetunió esetében persze az ideológiai alap volt a legfontosabb, ezt már nehezebb, szinte lehetetlen pontosan és tárgyilagosan érzékeltetni. Pedig ez szülte a KGB legnagyobb sikereit az 1920-30-as években, és ez okozta azokat a szarvashibákat, amelyeket az irracionálissá növelt ideológiai gyanakvás miatt követett el.
Szokatlan egy dokumentumgyűjteményről azt állítani, hogy olvasmányos, ebben az esetben mégis így van, hiszen részben a saját, 1990 előtti életünk eddig „tiltott zónáit” járhatjuk be a segítségével.
A KGB sok hagyományos hősét szokatlan megvilágításban láttatja ez a könyv. Kim Philby szovjet „mesterkém”-ként befutott pályafutásának farce-ba illő bukás lett a vége, amit Moszkva mindmáig titkol. Más különös pillanatok is voltak a KGB történetében, beleértve irreális terveiket, hogy jelentős nyugati államférfiakat, például Harold Wilsont, Willy Brandtot, Oscar Lafontaine-t, Cyrus Vance-et és Zbigniew Brzezinskit szervezzék be ügynöknek.
pdf 91mb
1992-ben a brit titkosszolgálat megszöktetett oroszországból valakit, akinek nyugati tartózkodása e könyv megjelenéséig titok maradt. Vaszilij Mitrohin majdnem harminc évig dolgoztt a KGB külföldi hírszerzéséért felelős Első Főigazgatóságának (KHEF) levéltárában, és 1972-ben ugyancsak ő felelt azért, hogy az archívumot átköltöztessék a Moszkva környéki új főhadiszállásra. A külföldi hírszerzés akkori főnöke, Vlagyimir Krjucskov (később az 1991-es moszkvai puccs vezetője) gratulált neki, amiért sikeresen átszállíttatta a levéltárat, és odaadóan „szolgálta az állambiztonsági szerveket”.
Krjucskov viszont nem tudta, hogy Mitrohin titokban távozára készült, és több mint egy évtizedet töltött azzal, hogy szigorúan titkos aktákat jegyzeteljen ki és másoljon le. A feljegyzéseit aztán rendkívül nagy kockázatot vállalva naponta kicsempészte a levéltárból, és nyaralójának padlója alatt rejtette el. „Kevés KGB-hivatalnok töltött annyi időt az akták olvasásával, mint épp Mitrohin, aki kijegyzetelte a külföldi hírszerzés aktáit. A KHEF-levéltár aktáival Mitrohin mellett csupán a rangidős hivatalnokok rendelkezhettek korlátlanul, egyiküknek sem volt viszont elegendő ideje arra, hogy a lejegyzésre kijelölt részeken kívül beleolvassanak az aktákba” – írja Christopher Andrew. Mitrohin iratanyaga, a Lenin-korszaktól az 1980-as évekig az FBI szerint „az eddigi legteljesebb és legátfogóbb titkosszolgálati dokumentum, amelyet valaha is bármely forrásból merítettek”.
Christopher Andrew-nak, a modern hírszerzéssel foglalkozó nyugati történésznek ez a talált kincs, valamint más közreadott és eddig publikálatlan forrással kapcsolatban végzett kutatómunkája tette lehetővé, hogy új megvilágításba helyezze mind a Szovjetunió történetét, mind pedig a kelet-nyugat közt feszülő konfliktust. A Mitrohin-archívumnak ez az első kötete egyedülálló belső képet ad arról, hogyan épült be a KGB nyugaton, milyen titkos kapcsolatai voltak a nyugati kommunista pártokkal, milyen burkolt szerepet játsz ott, hogy Kelet-Európában fennmaradjon a szovjet birodalom, miféle brutális háborút folytatott a Szovjetunión belül és kívül a másként gondolkodók ellen – s tette mindezt olyan mértékben és oly változatosan, hogy korábban még csak elgopndolni sem tudtuk volna.
A most először leleplezett brit ügynökök közt van egy korrupt rendőrnyomozó, aki négy kontinensen lett a KGB „Rómeó-kémje”, s egy asszony, aki a KGB leghosszabban szolgáló ügynöke és legfontosabb női kémje volt. Még mindketten élnek.
A hírszerző műveletek életfontosságú szerepet játszottak a szovjet külkapcsolatokban. Andrew viszont kimutatja, hogy a KGB sohasem volt képes olyan sikeresen értelmez ni a hírszerzési anyagot, mint amilyen látványos győzelemmel megszerezte azt. Ami a legrosszabb, hogy a paranoiával párosult politikai ideológia elképesztően torz képet alakított ki a külvilágról. Gorbacsovnak a nyugattal kapcsolatban meghirdetett „új gondolkodásmódjá”-ra nincs is jobb hizonyíték, mint az, hogy első titkárként bizalmasan megrótta a KGB-t,a külföldi hírszerzők jelentéseiben felbukkanó megrögzött hibákért.
Jelcin elnöksége alatt az SZVR, a külföldi hírszerző szolgálat vezetősége úgy próbálja új életre kelteni szellemiségét, hogy „kitisztogatja” az orosz hírszerző szolgálat történetét. Biztosan megjósolható, hogy az SZVR vezetői nem fogják szeretni ezt a könyvet, ám sok tisztjük mohón elolvassa majd – s fel fogják fedezni, hogy a szervezet történetét még mindig eltitkolják előttük.
Sejteni sok mindent lehetett, tudni annál kevesebbet: a KGB tevékenysége „túl sokáig titkos” volt. Vaszilij Mitrohin a KGB Első Főigazgatóságának, a KHEF-nek a levéltárában dolgozott, onnan ment nyugdíjba. Azt megelőzően viszont tizenkét évet töltött azzal, hogy 1918-ig visszamenően a Főigazgatóság számtalan iratát lemásolja, 1992-ben az SIS segítségével családostul-iratostul Angliába szökött. Jelenleg brit állampolgár.
Christopher Andrew angol történésszel arra vállalkoztak, hogy érthető képet adjanak a KGB felépítéséről és tevékenységi területeiről, valamint módszereiről. A volt Szovjetunió esetében persze az ideológiai alap volt a legfontosabb, ezt már nehezebb, szinte lehetetlen pontosan és tárgyilagosan érzékeltetni. Pedig ez szülte a KGB legnagyobb sikereit az 1920-30-as években, és ez okozta azokat a szarvashibákat, amelyeket az irracionálissá növelt ideológiai gyanakvás miatt követett el.
Szokatlan egy dokumentumgyűjteményről azt állítani, hogy olvasmányos, ebben az esetben mégis így van, hiszen részben a saját, 1990 előtti életünk eddig „tiltott zónáit” járhatjuk be a segítségével.
A KGB sok hagyományos hősét szokatlan megvilágításban láttatja ez a könyv. Kim Philby szovjet „mesterkém”-ként befutott pályafutásának farce-ba illő bukás lett a vége, amit Moszkva mindmáig titkol. Más különös pillanatok is voltak a KGB történetében, beleértve irreális terveiket, hogy jelentős nyugati államférfiakat, például Harold Wilsont, Willy Brandtot, Oscar Lafontaine-t, Cyrus Vance-et és Zbigniew Brzezinskit szervezzék be ügynöknek.
pdf 91mb
Kód:
https://data.hu/get/149.... [A teljes linkek csak bejelentkezett felhasználóknak láthatók]
