Zahi Hawass - A fáraók hegyei
A nagy gízai piramisok már évezredek óta ámulatba ejtik az emberiséget. A pompás műemlékek építésének és funkciójának kérdései már az ókori egyiptomi civilizáció középső szakasza óta foglalkoztatják az embereket, és a közelmúlt úttörő jellegű kutatásai végre némi információval szolgálnak arról, hogy miként és miért is építették őket. A fáraók hegyei oldalain Zahi Hawass – a világszerte elismert régész és Egyiptom időtlen kincseinek hivatalos őrzője – a legfrissebb régészeti adatokat szövi össze lebilincselő családi történetekkel egy lenyűgözően hatásos elbeszélés formájában.
Közel ötezer évvel ezelőtt az egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiája igen magas szintű civilizáció felett uralkodott. Az istennek tartott királyi család roppant paloták és saját, valamint megistenült őseik tiszteletére épített templomok közt élte életét. Hawass ezeket a kiemelkedő történelmi alakokat kelti most életre egyfajta tudományos családregényben, melyből nem hiányzik a gyilkosság és a vérfertőzés, és azt is megtudhatjuk, miként jutott diadalmasan hatalomra az Egyiptom felett valaha uralkodó négy királynő egyike.
A pompás piramisok nemcsak a dinasztia óriási hatalmáról tanúskodnak, hanem az uralkodásuk idején virágzó mérnöki szakértelemről és építészeti kifinomultságról is. Hawass szerint a piramisokat – köztük Hufu Nagy Piramisát is, mely egyetlenként áll még az ókori világ hét csodája közül – gyakorlott kézművesek építették, akik igen büszkék voltak a munkájukra.
A fáraók hegyei páratlan leírását kínálja az emberi civilizáció egyik legnagyobb vívmányának.
Zahi Hawass az Egyiptomi Régészeti Hivatal főtitkára és a Gízai-fennsík régészeti igazgatója. Egyiptológiai tanulmányait Egyiptomban és az Egyesült Államokban végezte, doktori fokozatát a Pennsylvaniai Egyetemen szerezte meg. Tanított a kairói Amerikai Egyetemen, a Kaliforniai Egyetemen (UCLA), illetve számos más egyetemen világszerte, és sok, az ókori Egyiptomról szóló könyv – többek között Az aranymúmiák völgye című sikerkönyv – szerzője. A National Geographic televíziós csatorna több különkiadásának is házigazdája volt, például az Örök Egyiptom: Kutatás az eltűnt sírok után, valamint az Élő piramisok című műsoroknak.
A borítón: Kheopsz, avagy Hufu fáraó mészkőből épült piramisa, amit Nagy Piramisnak is neveznek (Gíza, Kairó, Egyiptom).
„Az ókori egyiptomi IV. dinasztia történelmének bemutatása a szakterület egyik legjobb tudósának tollából megragadó és könnyen érthető képet fest azokról a királyokról, akik a leghatalmasabb piramisokat építették. A könyv lapjain a legutóbbi gízai felfedezésekről olvashatunk, melyek közül nem egy a szerző két évtizedes munkájának eredménye. A könyvet a szilárd tények és a világosan kifejtett elméletek egyensúlya jellemzi, és kivételes lehetőséget kínál az olvasónak, hogy betekintést nyerjen mindabba, amit erről a lenyűgöző időszakról jelenleg tudunk.” – Mark Lehner pdf 14mb
A nagy gízai piramisok már évezredek óta ámulatba ejtik az emberiséget. A pompás műemlékek építésének és funkciójának kérdései már az ókori egyiptomi civilizáció középső szakasza óta foglalkoztatják az embereket, és a közelmúlt úttörő jellegű kutatásai végre némi információval szolgálnak arról, hogy miként és miért is építették őket. A fáraók hegyei oldalain Zahi Hawass – a világszerte elismert régész és Egyiptom időtlen kincseinek hivatalos őrzője – a legfrissebb régészeti adatokat szövi össze lebilincselő családi történetekkel egy lenyűgözően hatásos elbeszélés formájában.
Közel ötezer évvel ezelőtt az egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiája igen magas szintű civilizáció felett uralkodott. Az istennek tartott királyi család roppant paloták és saját, valamint megistenült őseik tiszteletére épített templomok közt élte életét. Hawass ezeket a kiemelkedő történelmi alakokat kelti most életre egyfajta tudományos családregényben, melyből nem hiányzik a gyilkosság és a vérfertőzés, és azt is megtudhatjuk, miként jutott diadalmasan hatalomra az Egyiptom felett valaha uralkodó négy királynő egyike.
A pompás piramisok nemcsak a dinasztia óriási hatalmáról tanúskodnak, hanem az uralkodásuk idején virágzó mérnöki szakértelemről és építészeti kifinomultságról is. Hawass szerint a piramisokat – köztük Hufu Nagy Piramisát is, mely egyetlenként áll még az ókori világ hét csodája közül – gyakorlott kézművesek építették, akik igen büszkék voltak a munkájukra.
A fáraók hegyei páratlan leírását kínálja az emberi civilizáció egyik legnagyobb vívmányának.
Zahi Hawass az Egyiptomi Régészeti Hivatal főtitkára és a Gízai-fennsík régészeti igazgatója. Egyiptológiai tanulmányait Egyiptomban és az Egyesült Államokban végezte, doktori fokozatát a Pennsylvaniai Egyetemen szerezte meg. Tanított a kairói Amerikai Egyetemen, a Kaliforniai Egyetemen (UCLA), illetve számos más egyetemen világszerte, és sok, az ókori Egyiptomról szóló könyv – többek között Az aranymúmiák völgye című sikerkönyv – szerzője. A National Geographic televíziós csatorna több különkiadásának is házigazdája volt, például az Örök Egyiptom: Kutatás az eltűnt sírok után, valamint az Élő piramisok című műsoroknak.
A borítón: Kheopsz, avagy Hufu fáraó mészkőből épült piramisa, amit Nagy Piramisnak is neveznek (Gíza, Kairó, Egyiptom).
„Az ókori egyiptomi IV. dinasztia történelmének bemutatása a szakterület egyik legjobb tudósának tollából megragadó és könnyen érthető képet fest azokról a királyokról, akik a leghatalmasabb piramisokat építették. A könyv lapjain a legutóbbi gízai felfedezésekről olvashatunk, melyek közül nem egy a szerző két évtizedes munkájának eredménye. A könyvet a szilárd tények és a világosan kifejtett elméletek egyensúlya jellemzi, és kivételes lehetőséget kínál az olvasónak, hogy betekintést nyerjen mindabba, amit erről a lenyűgöző időszakról jelenleg tudunk.” – Mark Lehner pdf 14mb
Code:
Linkeket csak regisztrált tagok láthatják! Bejelentkezés ::: Regisztráció