A materialista világszemlélet elterjedésével, teljesen háttérbe szorult a lélek, a szellem, a tudat fogalma.
...hogy mi van a halál után, azt nem tudjuk, de valószinű nem is kell tudnunk. Elképzelésünk viszont, lehet róla. Ha minden anyag, akkor mi is azok vagyunk, és minden sejtünk is csupán csak anyag, ugyan szervezetten, de ha lebontjuk atomjaira, akkor az is csak anyag...igen, de akkor mi van az emlékekkel? Hol tárolódnak? A gondolatokról már ne is beszéljünk! melyik sejtben keletkeznek? Az agyban? A materializmusban minden kínos kérdésre az a válasz, hogy ??„Az agy nagyon bonyolult
szerv!??í¢?Â. Ez a kijelentés tudományosan körülbelül annyit ér, mintha azt mondanánk, hogy ??„Isten
útjai kifürkészhetetlenek??í¢?Â.
Egy sejtnek - függetlenül attól, hogy a test mely pontján helyezkedik el és milyen
funkciót lát el - ahhoz, hogy működni tudjon, rengeteg olyan alapvető feladatot kell ellátnia,
melyek függetlenek a sejt elhelyezkedésétől és testben betöltött szerepétől. A sejtnek
táplálkoznia kell, anyagcserét kell folytatnia, osztódnia kell, és el kell látnia a feladatát.
A sejtfalnak nem az a feladata, hogy emlékeket tároljon, a sejtmagnak sem, a
kromoszómáknak sem, az enzimeknek sem, a DNS-nek sem, a géneknek sem, és így tovább.
Táhát kell lennie valaminek, ami az anyagon kivül létezik, és irányitja az egészet, ami gondolatokat generál, emlékeket őriz. Egy egyszerű szék is, mielőtt székké vált, egy gondolat volt valahol...valaki kitalálta, megálmodta, létrehozta. Szerintem az emberrel sincs ez másképp. Mivel az anyag nem hozhat létre gondolatot, csakis forditva lehet...tehát a gondolatom, a lelkem, a tudatom, már előbb megvolt, mint a testem...és ha ez igy helytálló, akkor valószinű a test halálával, nem szűnik meg, ami valójában létrehozta a testemet...a gondolat, a lélet, a tudat...
Én valahogy igy gondolom...